BOGÁTHI FAZEKAS Miklós, Fazakas Miklós, Bogáti Fazekas Miklós

Torda, v. Szentdemeter, 1548. dec. 14., † Kv., 1598–1607 k.: unit. lelkész, költő, író, zsoltárfordító. – Szentdemeter falu szülötte. Désen élt (1575 őszéig) Tordán tanító (1576–79?); Kv.-on az unit. koll. rektora, míg Dávid Ferenc híveként távoznia kellett (1578 v. 79. jún.). Szolnok – Dobókába vonult a Dávid Ferenc fölött elhúzodó harcok elől (1579); Gerenden udvari lelkész Gerendi János Fehér vm.-i főispánnál (1580–), itt végezte be egyik művét (1582), Baranyába menekült a ráváró üldöztetések elől (1582). Pécsen tanított a helyi isk.-ban és teológiai munkákat írt. Visszatért Erdélybe (1583–), majd ismét Tordán tanár (1584 őszén). Homoródszentpálra került lelkésznek, Kornis Farkas főkirálybíró udvari papja (1584 vége. v. 85. elején–1591), ahol az Apocalypsisnek magyarázatját írta, amiben tagadta az Ó- és Újszövetség kapcsolatát. Kv. választotta meg második papjának (1589–), ahol Fosztó Uzoni István följegyzése szerint meghalt (1592). Más források szerint Szenterzsébeten tartózkodott (1607 k.-ig). Históriás énekeinek forrása a m. történelem Hunyadi Mátyástól János Zsigmond koráig, jelentősek énekfordításai pl. a Zsoltárok Könyvének m. nyelvű fordítása (150 zsoltárt fordított). – F. m.: Széphistória. A tökéletes asszonyállatokról, melly Plutarhusból fordítttatott m. nyelvre. (Kv., 1575); Három jeles fő hadnagyok (1576); Az ötödik része Mátyás király dolgainak mint haláláig (1577, 1580); Ez világi nagy sok zűrzavarról való ének (Kv., 1591); Aspasia asszony dolga és az jó erkölcsű asszonyoknak tükre (Kv., 1591); A nagy Castriot Györgynek, kit az török Szekenderbégnek hívott… históriája hat részben (Kv., 1592, Debrecen, 1597); Demeter király históriája (1598); Kéziratban: Bogáthi codex; Jézus Krisztus históriája és a mennyei jelenségekről magyarázat. kiad.: Psalterium, Magyar Zsoltár, Kit az időbeli históriák értelme szerént különb-különb magyar ékes nótákra, az Isten gyülekezeteinek javára fordított B. F. M. (Bp., 1979); ford.: Alianos anekdotáit ford. (Kv., 1591); Énekek éneke (Bp., 1980); antológ.: Három veréb hat szemmel: Antológia a m. költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból (Bp., 1977); Balassi Bálint és a 16. század költői (Bp., 1979); Fegyvert s bátor szívet: Válogatás hat évszázad m. katonaverseiből (Bp., 1984); Szerenád: M. költők szerelmes versei (Bp., 2002);
Irod.: Fekete; Gulyás; MNBK; Szinnyei; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); ÚMÉL