BOILĂ Romul, §

Dicsőszentmárton, 1881. okt. 8., † Kv., 1946. márc. 14. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ügyvéd, egyetemi tanár, publicista. – A kv-i Ferenc József TE-en szerzett jogi és államtudományi doktorátust (1903), Berlinben büntetújogi és közgazdasági tanfolyamot végzett, politikatudományi doktorátust tett (1903. dec. 22.). Dicsőszentmártonban nyitott ügyvédi irodát (1906–), az ASTRA elnöke (1910–14). Az I. vh. előtt volt a legeredményesebb időszak az ASTRA-ban kifejtett tevékenysége során: analfabéta tanfolyamokat szerveztek, mezőgazdasági oktatást és kiállításokat, etnográfiai és tud.-os előadásokat tartottak és Erdély területén több mint 36 falusi könyvtárat létesítettek. Létrehozta a Românul târnăvean c. újságot, amely fontos szerepet töltött be a vidék románságának életében (1910–14). Maros megye küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen, a megválsztott Erdélyi Kormányzótanács (1918. dec. 2.) / Consiliul Dirigent din Ardeal tagja (1918–20), a Távközlési és Élelmezési Oszt. főnöke, a kommunikációs miniszteri rangot töltötte be. A jog- és politikatudományok doktora. A kv-i egyetem alkotmányjogi karának rendes professzora (1919. okt. 1-.), a jogi kar dékánja (1923–24, 1929–30, 1932–35), prodékán (1924–25, 1928–29, 1930–31), az egyetem Szenátusának tagja. A Nemzeti Parasztpárt meghatározó egyénisége és a Maniu kormányzása idején a Törvényrevidiáló Tanács tagja. Kisküküllőmegye képviselője, hat választás alkalmával választották parlamenti képviselőnek v. szenátornak. Románia Szenátusának alelnöke is volt (1928–29). Élénk és harcos publicista, vezércikkei tőbbnyire a NPP kv.-i orgánumában a Patria-ban láttak napvilágot. Hallgatói számára tankönyvet írt. Kitüntetései: A Steaua României Rend tiszti fokozata, a I. Ferdinand Rend Comandor fokozata, a Răsplata Muncii pentru Învăţământ érem. Dicsőszentmártonban utcát is neveztek el róla (1991). – F. m.: Dreptul de alegător (Blaj, 1905); Dreptul de alegător comunal (Şimleul Silvaniei, 1909); Dreptul constituţional român (Cluj, 1920); Adaus la lucrarea „Dreptul contituţional român” (1921); Anteproect de constituţie (1921); Dreptul constituţional român (1921); Democraţia (1921); Organizaţia de stat (1927); Studiu asupra reorganizării Statului Român Întregit (1931); Memoriu (1934); Democraţia (s. a.); Statul (1939); társsz.: Codul administrativ adnotat (Buc., 1930).
Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; Formade; Gulyás; Házsongárd; Időtár 3; Osváth; Predescu; Sigmirean; Târnăveni, cult.- ist.; Todea 2013; Transilvania