BOJTHI VERES Gáspár; Bojti Veres Gáspár

Bojt, 1590 v 95, k. † 1640 után.: tanár, történetíró, költő. – Váradon, Debrecenben (1613–), majd Bethlen Gábor költségén Heidelbergben, Padovában, Párizsban tanult (1617–) teológiát, filozófiát. Az ifj. Bethlen István nevelője (1618–19, 1622). Mv.-en tanár, a Schola Particula első rektora (1620; majd 1622). Bethlen Gábor fejedelem hívására gyulafehérváron tanár az újonnan szerveződő iskolában és a fejedelem udvari papja, történetírója, valamint a káptalan levéltárnoka (1623–). A bihari jobbágyfiú nemességet kapott a fejedelemtől (1623. dec.). Számos diplomáciai feladatot teljesített, többek között I. Rákóczi György szolgálatában Némrto.-ban járt titkos küldetésben. Bethlen Gábor korának legtekintélyesebb elbeszélő költője volt. Szellemi példaképe Szenczi Molnár Albert. Verse megjelent a Luther Márton fellépésének századik évfordulójára kiadott kötetben. Maradandó értékű műveket írt Bethlen Gáborról: egy dicsőitő költeményt és cselekedeteit. Kézirata meg van a mv.-i Teleki Tékában. Szerkesztője volt a Bethlen Gábor felesége, Károlyi Zsuzsanna temetése alkalmából kiadott latin és m. nyelvű beszédgyűjteménynek. Jó barátságot tartott fent Martin Opitz Fehérváron tanító német prof.-fal, aki verset is írt hozzá. A fejedelmi számadáskönyvekben (1640-ig ) találkozunk a nevével. – F. m.: Panegyris in excellentissimas heroicas omnique admiratione dignissimas laudes, seren. et potentiss. principis ac. Domini Gabr. Bethlen (Heidelberg, 1617); De omnipotentia dei ejusque abusu respondente Casparo V. Bojthino (Heidelberg, 1620); Exquiarum caeremonialium… (Gyulafehérvár, 1624); Exequiae principales azaz halotti pompa (Gyulafehérvár, 1624); Gaspari Bojthi De rebus gestis magni Gabrielis Bethlen libi XII. (Bécs, 1629; 1809); Bojti Veres Gáspár dicsőítő éneke Bethlen Gábor tiszteletére (Bp., [1980]); antológ.: A Nagy Bethlen Gábor tetteiről. = Erdély öröksége, 4.; = Erdélyi magyar emlékírók; Bethlen Gábor emlékezete (Bp., 1980).
Irod.: Angyal Dávid: Adalákok B. V. G. művének kritikájához (Századok, 1898); Erdélyi m. emlékírók; Erdély öröksége 4. (Bp., 1941–42); Erős várunk; Gaál 2001; Gulyás; Máthé-Haller; Kénosi–Uzoni; Koncz; Koncz József: A mv.-i Ev. Ref. Régi Iskola ismertetése (Mv., 1884); Makoldy Sándor: B. V. G. élete és történetírói munkássága (Magykároly, 1904); MAMŰL; MÉL; MNBK; Parádi; Sebestyén Mihály: A fejedelem histórikusa (Nú., 1990. márc. 17.; 1990. márc. 31.); Szinnyei; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); Tóth István: Vásárhelyi humanista költők (V. Z., 1969. jan. 4.); Tóth István: Mv., irodalmi műveltségéről (Nú., Múzsa 452., 2000., júl 29); ÚMÉL