Mv., 1837. ápr. 6., † Gyulafehérvár, 1913. szept. 21.: törvényszéki irodatiszt. – Bolyai János és Orbán Rozália első fia. Háromszor is házasodott, és négy gyermeke (két fia és két leánya) volt. Felesége: 1. Szántó Szabó Katalin (esk. 1869. aug. 1.). Az első gyermek: Farkas (Mv. 1870. aug. 5. –); 2.?. 3. Lőrincz Aranka. Fiúk: János. – Domáldon, majd Mv.-en gyermekeskedett. A nagyszebeni Állami Fiúnevelő Intézetben kezdte tanulmányait, de pénzhiány miatt félbeszakította. B. Farkas apósánál, Somorjai Nagy István segesvári vaskereskedésében volt inas, később faesztergályos lett, majd 16 évig volt katona az osztrák-m. hadseregben. Végigharcolta az olasz (1859.) és a porosz (1866) hadjáratokat. Mv.-en, Nagykanizsán törvényszéki segédtisztviselő, majd Gyulafehérváron volt törvényszéki irodaigazgató. Öngyilkos lett. Fényképe a Teleki Tékában, a Bolyai múzeumban található. Nemcsak arcban hasonlított apjához, hanem jellemében is. Sértôdékeny, harcias volt. Szellemi képességei átlagosak voltak. Részt vett a Bolyai János újratemetésén (1911. jún. 8.)
Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: B. Farkas gyógyászati munkássága; Vofkori József: B. János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005); Gyászjelentő; Időtár 2; Oláh-Gál; Oláh-Gál 2016; Oláh-Gál R: Bolyai – sommázat; Vakarcs Szilárd: A Bolyaiak tárgyi emlékei (Nú., 2002. ápr. 20); Bolyai Emlékkönyv (Bp. 2004)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE