BOLYAI Farkas, § bolyai

Bolya, 1775. febr. 9., † Mv., 1856. nov. 20 sírja a mv.-i Ref. temető. sírkőmúzeumában: tanár, matematikus, író. – B. Gáspár (1732–1804) és Pávai Vajna Krisztina († 1788) fia. Testvére: Antal (1778–1845). Felesége: 1. Árkosi Benkő Zsuzsánna (1777–1821), esküvő (1801. szept. 28.), fiúk János (1802–1860); 2. Somorjai Nagy Teréz (1797–1833. ápr. 2.), gyermekeik: Gergely (1826–1890), csecsemő korában elhunyt Berta (†). – Az enyedei koll.-ban tanult, osztálytanítója Herepei János volt (1781–90), a nyolcéves br. Kemény Simon korrepetitora, tanulótársa Alsógáldon (1787–). Kv.-on a ref. koll.-ban tanult Kemény Simon barátjával együtt (1790–95), érettségiztek az erdélyi diéta előtt (1792. okt. 2. –6). Tanulmányaikat Jénában folytatták (1796. ápr. –), Göttingenben (1796. okt. –99. máj.) és itt ismerkedett meg Gauss-al (1797–99). Haza­gyalogolt (1799); Kv.-on nevelő a Kemény családnál (1799–1801). Feleségével Domáld az első otthonuk, ahol gazdálkodott. Kv.-on született meg János fiúk (1802. dec. 15.). Meghívták a mv.-i Ref. Koll.-ba tanárnak (1804. jan. 22. – nyugdíjaztatását kérte 1851. okt. 8.), matematikát, fizikát és kémiát tanított. A Vártemplom toronygombiratában (1822), mint fizika és matematika prof.-t említették. Széles körű munkássága során foglalkozott filológiával, rajzolással, orvoslással és zenével, fűtő- és főzőkemencéket rakott, járművet szerkesztett, magánórákat adott, előadásokat tartott, drámákat írt. A M. Tudóstársaság levelezőtagja lett (1832. márc. 9). Megírta önéletrajzát (1840); Aritmetikáját (1843). Volt tanítványa, Szabó János piktor elkészítette arcképét, lerajzolta, olajbafestette (1846). Üdvözölte a Koll.-ot is meglátogató Ferenc József császárt (1852. júl. 31). Kivégezték a székely vértanúkat, köztük Török Jánost tanártársát és barátját (1854. márc. 10). Jelentés c.-mel megírta saját nekrológját (1855); könyvtárát a koll.-ra hagyta (1856). Utolsó napján Vass Tamás ref. lelkész volt mellette. Jelen­tős eredményeket ért el az aritmetika, a geometria, a halmazelmélet alapjai, a végtelen sorok konvergenciája és a végszerű terület­egyenlőség vizsgálatában. A polihisztor érdeklődését bizonyitja, hogy még kv.-i diákként fellépett a m. társaság néhány előadásán (1793). Az Öt szomorú játék c. kötetét publikálta (1817), ezek közül három drámával részt vett az Erdélyi Múzeum drámapályázatán is. Írt még drámákat: A párisi per c. érzékenyjátékot, két drámája, a Mohamed és a Kemény Simon Kisfaludy Károly drámaírói munkásságára is hatott. A Pausanias a Bánk bán mellett a legnagyobb drámánk ebben a korban. Irodalmilag nagyon értékesek levelei. A Teleki Téka felbecsülhetetlen értéke a Bolyai Múzeum, és a két Bolyai kéziratos hagyatéka. Mv.-en emlékét őrzi utcanév (a városi tanács 1882. nov. 24–25. határozata alapján), iskola (az 1716-ban alapított Ref. Koll.-ot államosították 1948-ban és elnevezték Rangetz József Középiskolának 1952-ben), amely a B. F. nevét vette fel halálának 100. évfordulóján (1956. nov. 16–17., emléktábla avató nov. 19.; 1957. szept. 15.), az épületegyüttes (Bolyai u. 3.; az iskola épült 1908; az internátus épült 1803; az orvosi rendelő 1871). Bolyai Farkas mellszobra a római egyetemre került, Ugray György alkotása (1940). Bordi András olajkompozíciója B. F. és fia (1955, ma a B.-múzeumban); Csorvássy István és Izsák Márton A két Bolyai szobrának leleplezésére az iskola fennállásának 400. évfordulóján került sor (1957. szept. 7.), „A” kategóriájú műemlék. A Bolyai-Molter ház (épült a 19. sz.; Köteles S. u. 5. sz.), emléktábla jelzi a B. F. lakta ház helyét, amely „B” kategóriájú műemlék. A B. F. és B. János síremlékek a mv.-i ref. temetőben (1884, 1894) „A” kategóriájú műemlék. Életét több m. író (Barabás Gyula, Németh László. Rózsa Miklós, Tabéry Géza) regényben, ill. drámában dolgozta fel. B. F. emléktábla áll Göttingenben (1993. máj. 11.) és a Bolyai Farkas líc.-ban (1995. jún. 20.); B. F. – plakett Kolozsvári Puskás Sándor alkotása. A Bolyai Farkas líc. udvarán álló mellszobra Miholcsa József alkotása (2000. szept.). – F. m.: Öt szomorújáték (Szeben, 1817); A párizsi per (Mv., 1818); Az Arithmetica eleje (Mv., 1830; részint rövídített és részint bővített, jobbított kiadás a szerző által, 1843); Tentamen juventutem studiosam in elementa matheseos purae elementaris ac sublimioris methodo intutiva, evidentiaque huic propria, introducendi, Cum apendice triplici 1–2. köt. (Mv., 1832–1833); Tan- és nevelésügyi elvei (1833); Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje a mv.-i kollégiombeli alsóbb tanulók számára 1. köt. (Mv., 1834); Maros­széki lakodalmi szokások (Tudománytár, 1834); Arithmetika eleje kezdőknek (Mv., 1850); Űrtan elemei kezdőknek (Mv., 1846, 1850); Kurzer Grundriss eines Versuches die Aritmetik: darzustellen nach einem lateinischen Werk von 1829 (Mv., 1851); Szívhangok üdvözletül Ferenc József Ő cs. k. apostoli felségének (Latin, német és m. versek, Mv. 1852. júl. 31.; Mv., 1852); Jelentés (búcsú és végrendelt; Mv., 1855–56); Tentamen…, 1. 2. (Bp., 1897–1904); II. Mohamed (Bp., 1898); Bolyai Farkas és Gauss Frigyes Károly levelezése (Bp., 1899; németül: Leipzig, 1899); B. F. erdészeti csonka munkája (Mv., 1911); B. F. erdészeti csonka munkája 1820-ból (Máramaros Sziget., 1911); B. F. geometriai vizsgálatai (Bp., 1914); Bolyai levelek (szerk. Benkő Samu; Buk, 1975); Füzetlen orientál gyöngyök: B. F. aforizmái (szerk. Kozma Béla; Mv., 1994); Tanár Bolyai Farkas emlékkönyvi levélkéi (Karcag, 1996); Testamentum (Karcag, 1996); Drámák (Debrecen, 1998); B. F. drámái (Mv., 1999); Bolyai – Levelek (Kv., 2002); A Bolyai-Gauss levelezés: a teljes levelezés első gyűjteményes kiadása (Bp., 2004); A Bolyai-Gauss levelezés (kritikai kiad. Nagy Ferenc gondozásában; Bp., 2007); antológ.: B. F. önéletírása = Erdély öröksége, 9.; B. F. „Szemészete” = Fodor –Tófalvi; Magyar drámaírók: 19. század (Bp., 1984); ford.: Pope próbatétele az emberről (Ford.: Pope, Milton, Thomson, Schiller. Mv., 1819).
Irod.: 200 éve született B. F. (Új Élet, 3. sz., 1975); Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: B. F. gyógyászati munkássága (Mv., 2005); Apor – Oláh-Gál; Bakó Zoltán: Többet tudunk a Bolyaiakról: Két jelentős adalékkal járult hozzá a Bolyai-kultusz kiteljesítéséhez Bandi Árpád (Vásárhelyi Hírlap, 2011. febr. 4.); Benkő András: B. F. (Művelődés, 7. sz., 1971); B. F., 1856–1956: Emlékkönyv B. F. halálának 100. évfordulója alkalmából (Mv., 1957); B. F. és J. kihantolási jegyzőkönyve (Marosvásárhely, 1911. jún. 15.); Barabás Gyula: Domáldi jegenyék [Regény a Bolyaiakról] (Bp., 1936); Barabás Gyula: Köd a Maroson (1943); Bedőházi János: A két Bolyai (Mv., 1897); Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete (Buk., 1975); Benkő Samu: Bolyai-levelek (Buk., 1975); Benkő Samu: Apa és fiú. B.-tanulmányok (Bp., 1977); Bernáth; Bolyaiak emlékezete = RMIL; Bolyai: Biográfia – Bibliotéka – Bibliográfia / Szerkeszti Nagy Ferenc (Bp., 2000; 2003); B. F. emlékkövének leleple­zése alkalmakor (Ország-Világ, 1884); B. F., 1856–1956.: Emlékkönyv B. F. halálának 100. évfordulója alkalmából (Mv., 1957); B. Farkas színműve Marosvásárhelyen = Kuti Márta: Írók, relikviák, emlékek (Mv., 2021); Bolyaiak nyomában; Bota, Sorina; Bottoni 2008; Brassai Sámuel: Emlékbeszéd B. F. felett (Kv., 1886); Bujdosó Ernő: A matematika didakti­kája B. F.-nál (Debrecen, 1934); Câmpan, Florica T.: Bolyai sau aventura geometriilor neeuclidiene (Buc., 1971); Cholnoky Jenő: Nagy tudósok (Bp., 1912); Csekme; Czirják Árpád: B. F. és a színház (Nú, 2002. aug, 17); Dávid Lajos: A két B. élete és munkássága (Bp., 1923; 1979); Deé Nagy Anikó: A két B. könyvtára (Könyvtári Szemle, 1. sz., 1968; V. Z., 1983. febr. 13.); Deé Nagy Anikó: B. F. öntöttvas kályhája (Nú., 1993. nov. 26.); Deé Nagy Anikó: A könyves Mv. (Nú., 1997. jún. 25.); Deé Nagy Anikó 2007; Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas: Emlékkötet (Összeállította Gazda István; Bp., 2003); Erdélyi panteon 2.; Erős várunk; Fiú és apa = Son and Father: B. J. és B. F. életéből fába metszette = From the lives of J. B. and F. B. Woodcuts by Piroska M. Makkai; A kísérőszöveget írta = Written by Weszely Tibor (Bp., 2003); Fodor –Tófalvi; Fráter Jánosné: A B.-gyűjtemény (Bp., 1968); Gaál Kornélia: Emlékezzünk régiekről (V. Z., 1982. okt. 24.); Gaál Kornélia: Fénykép a múzeumi gyűjteményben (Nú., 1990. júl. 13.); Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp.-Leipzig-Milano, s. a.); Gyászjelentő; Hankó Vilmos: Régi m. tudósok, tudós eszközök és találmányok (Bp., 1901); Hints Elek: Átöröklés a Bolyaiaknál (Bp., 1940); Helikon 1924–1944; Időtár 1; Időtár 2; Időtár 4.; Kádár – Pál-Antal; Kádár Zsombor: Az erdészettudományok kárára, a matematika nagy hasznára = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Keszeg; Kiss József: B. F., a tanár (Nú., 1999. febr. 10.); Kovács Kiss Gyöngy; Kováts Benedek: B. F. Schiller-fordításai (Pásztortűz (1941, 9. sz.); Kozma Béla: Egyedülálló felelősségérzettel (Nú., 1994. febr. 9.); Kozma Béla. A Két Bolyai alakja a m. szépirodalomban (Mv., 2007); Könyves Tóth Kálmán: B. F., a matematika modern didaktikájának előfutára (Bp., 1959); Kristóf György: A két B. alakja szépirodalmunkban (K­v., 1947); Bolyai Farkas színműve Mv.-en = Kuti Márta: Írók, relikviák, emlékek: Esszék, publicisztikák (Mv., 2021.); Lakatos István: A Bolyaiak és a zene = Lakatos István: Zenetörténeti írások (Buk., 1971); Livanova Anna: Három sors (Bp., 1960); M. lélek-m. munka írásban és képben (Bp., 1943); A MTA ünnepi ülése B. F. Tentamene és B. János Appendixe megjele­nésének centenáriuma alkalmából (Bp., 1933); A m. tudományos irodalom bibliográfiája 1901–1925 ( Bp., 1929–36); Magyarok term. tud. és technika; Marosi-Helikon; , Marosi-KZST; Máthé-Haller; MÉL; MNBK; MNL; MSZL; MTTT; Mv. és Vártemploma; Mv.-Balás; Nagy Imre: Nemzet és egyéniség (Bp., 1993); Nemes Ödön: B. F. (Edélyi Értesítő, 1884); Németh László: A két B. (Bp., 1961); Némethy Endre: B. F. világnézete és irodalmi munkái (Celldömölk, 1937); Neumann Mária, Salló Ervin Szabó–Kállai, Toró Tibor: A semmiből egy új világot teremtettem (Temesvár, 1974); Oláh Anna: B. F. Kemence-tan című kéziratának százéves kalandozása könyvtárak és tudósok között (Nú., Évk., 2010); Oláh Anna: B. F. utolsó napja (Nú., Színes Világ, 2006. nov. 18.; 2006. nov. 25.); Tanítani kell, de jól tanítani – mindent” = Iskolák, iskolamesterek; Oláh Anna: Tanár Bolyai Farkas emlékkönyvi levélkéi; Oláh-Gál Róbert: B. F.-nak egy meghiúsult kéregető útjáról (Nú., Színes Világ, 2014. szept. 5.); Oláh-Gál Róbert: Aki B. F.-t testvérévé fogadta (Nú., Színes Világ, 2010. júl. 17.; júl. 24.; júl. 31.; aug. 7.; aug. 14.; aug. 21.; aug. 28.; szept. 4.); Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak jövedelme (Művelődés, 8. sz., 2010. aug.); Oláh-Gál Róbert: A nyelvújító B. F. (Nú., 2006. aug, 10.; aug. 15.); Oláh-Gál Róbert: A poéta B. F. (Nú., 2006. aug. 4.); Oláh-Gál Róbert: Gaus és az erdélyi tudósok (Nú., Színes Világ, 2012. szept. 15.); Oláh-Gál Róbert: Teleki Anna és B. F. (Nú., Színes Világ, 2009. júl. 25.; 2009. aug. 1.); Oláh-Gál 2016; Oláh-Gál R: Bolyai – sommázat; Oláh-Gál R: A Bolyai – kutatás mellékterméke: az erdélyi erdészettörténet gyöngyszeme, (Nú., 2023. júl. 26.); Ötvös József: B. F. emléktáblája Göttingenben (Nú., 1996. jún. 15.); Ötvös József: Mv.-i szobrok és alkotóik: B. F. (Új Kezdet, 3. sz., 2006. márc.); Pándi Pál: Úton B. F. drámáihoz (Bp., 1989); Pedagógiai lexikon; Pesty 2014; Profiluri mureşene, 1.; RNL; Rozsondai Béla-Rozsondai Marianne: A MTA Könyvtárának Bolyai-honlapja = Mv. tört. 2. és Könyvek által …; Stäckel Pál: B. F. és B. János geometriai vizsgálatai, I—II. (Bp., 1914); Stefanie József: Kisfaludy Károly és B. F. (Bp., 1908); Szabó Péter: Adalékok Gauss és B. levelezéséhez és B. F. életrajzához (Bp., 1907); Szabó–Kállai; Szabó Péter: B. F. törekvései az erdészeti pályára (Bp., 1914); Száraz M. Gy.; Székelység tört.; Szénássy Barna: B. F. infinitézimális gondolatai (Debrecen, 1937); Szénássy Barna: B. F. (Műszaki Nagyjaink, VI. Bp., 1986); Szily Kálmán: Adatok B. F. életrajzához (Bp., 1884, 1898); Szinnyei; Szinnyei J.-Sz. J.; Tabéry Géza: Szarvasbika: [regény] (Bp., 1925); Todea-Fülöp-Avram; Tonk Sándor: B. F. öröksége (Korunk, 1975. 1–2. sz.); ÚMÉL; Vajda Pál R.: M. feltalálók (Bp., 1943); Valori mureşene de patrimoniu; Vita Zsigmond: B. F. és Kemény Simon Göttingában (Új Élet, 17. sz., 1981); Weszely Tibor: B. F. lakóháza (Nú., 2004. nov. 20.); Weszely T.: B. F. a matematikus (Buk., 1974); Weszely T.: F. B.: Omul şi matematicianul (Buc., 1974); Zenetud. írások 1998