BOLYAI János, § bolyai

Kv., 1802. dec. 15., † Mv., 1860. jan. 27.: matematikus, hadmérnök. Exhumálták (1912. jún. 9.) és apjával közös sírba helyezték Mv.-en a ref. temető Sírkőmúzeumába. – B. Farkas és árkosi Benkő Zsuzsanna fia. Felesége: Kibédi Orbán Rozália. Gyermekeik: Dénes (Domáld, 1837. ápr. 6.- ), Amália (Domáld, 1840–), Klára-Eliz (Domáld, 1844), Gyula (Mv., 1855-Kv., 1901). – Mv.-en előbb apja irányításával tanult, majd két házitanítója volt Vajda Dániel és Szilágyi József. A Ref. Koll.-ban tanult negyedik osztálytól és itt is érettségizett (1814–17). Matematikai tehetsége már kisgyermek korában meg­nyilvánult, amelyet apja céltudatosan igyeke­zett kibontakoztatni. A koll.-­ban főként a filozófia tanára, Köteles Sámuel gyakorolt rá nagy hatást. Beiratkozott a bécsi hadmérnöki akad.-ra (1818–22), ahol kitűnt matematikai és zenei tehetségével, rendszeresen foglalkozott matematikai kutatásokkal. Tanulmányait befejezve további egyévi tanulás után alhadnaggyá avatták (1823), és Temesvárra helyezték az erődítési parancsnokságra. Apjával egy levelében tudatta, hogy megoldotta az euklideszi párhuzamos­sági axióma problémáját, melynek kidolgo­zását átadta apjának (1825), és parancsnokának (1826), aki egykor a matematika tanára volt (a kéziratok lappanganak). Temesvár után Aradon már főhadnagy (1827–), közben maláriában megbetegedett, Nagyváradon és Szegeden szol­gált, Lembergbe helyezték, ahol kolerát kapott (1830–). Útközben már nem tudom, hogy Lemberg felé, v. visszafelé (?) felkereste apját, akinek átadta az Appendix latin nyelvű kéziratát, katonai feladatait elhanyagolta, de a matematikával továbbra is behatóan foglalkozott. Másodosztályú kapitánnyá léptették elő (1832–), s néhány hónap múlva Olmützbe helyezték, ahol agyrázkodást szenvedett (1832–33). A hadseregben ismert volt virtuóz hegedűjátékáról, jó vívó volt. Régebbi balesetéből kifolyólag betegsége miatt nyugdíjaztatta magát (1833. jún.) és hazatért Mv.-re. A domáldi birtokon élt (1834–), ahol matematikával, filozófiával foglalkozott és gazdálkodot, újra Mv.-en élt (1836–). Hosszú kapcsolata volt Kibédi Orbán Rozáliával, akivel házasságot kötött (1849. máj. 18.), amikor sikerült letennie a katonatisztek nősüléséhez szükséges kauciót. Végleg Mv.-re költöztek (1846–). Bolyai beleegyezésével Dénes, Amáli és Gyula viselte nevét, de halála után a Bolyai Eliz nevet viselte a 4. gyermek is. Az 1848–49-i szabadságharc erdélyi vezetői részére katonai terveket készített, de azt nem fogadták el. Tervet készített Mv. város malmánk és gátjának megjavításáról (1850. febr.). A forradalom bukása után állandó betegeskedése és családi problémái, elvált feleségétől (1852), teljesen összetörték, de még megírta a Tér tudománya c. matematikai munkáját és az Üdvtan c. utopisztikus társadalomtudományi művét, amelyben egy nagy filozófiai rendszert álmodott meg, de en­nek kidolgozásához már nem maradt sem ideje, sem ereje. Teljesen elfeledve, tüdőgyulladásban halt meg, csak Szőts Juliska szolgálója volt mellette. Exhumálták (1911) és apja mellé temették. Az abszolut geometriát tartalmazó korszakalkotó dolgozata az Appendix (1832) latin nyelven jelent meg apja Tentamen c. tankönyve első kötetének függelékeként. Elvetette a párhuzamosok euklidészi axiómáját; egy új párhuzamossági axióma alapján a hiperbolikus geometriát vázolta fel, az euklide­szi geometria általa abszolút geometriának nevezett általánosítását, ebben végleg megol­dotta az euklideszi ötödik posztulátum körüli 2000 éves vitát. Munkáját kortársai – Gauss kivételével -nem értették meg. Vele egy időben dolgozta ki Ny. L. Lobacsevszkij orosz matematikus a hiperbolikus geometria alapja­it, az első nem euklideszi térelméletet a nemzetközi szakirodalom Bolyai-Lobacsevszkij -féle geometriának nevezi. Egy pá­lyázatra beadott Responsio c. művében Hamiltonnal egy időben dolgozta ki a komp­lex számok elméletét (1848). Foglalkozott a geometriai rendszer ellentmondás-mentességének igazolásával, a tetraéder köbtartalma abszolút geometriai formulájának levezetésével és több topológiai tétellel, a modellelmélettel, a fizikai tér geometriai meg­alapozásának feltevésével. Életművének korszakos jelentőségét csak a 19. sz. utolsó negyedében kezdték felismerni. A tér abszolut tudománya c. munkáját George Bruce Hallsted, az austini (Texas) egyetem matematikatanára, fordította angol nyelvre és adta ki először (1891, 1893). Emlékére a MTA B. J. Nemzetközi Matematikai Díjat létesített (1903–), felújította (1994–). Civil kezdeményezésre magánszemélyek és üzletemberek hozták létre (1998) a B. J. Tudományos Alkotói Díjat. Egy hold­krátert és egy kisbolygót neveztek el róla. Ma a két Bolyai kéziratos hagyatéka a Teleki Téka felbecsülhetetlen értéke. Mv.-en emlékét örzi: a síremléke (1894-ben állították fel), utcanév, Csorvássy István és Izsák Márton szobra a két Bolyai; a Bolyai-Múzeum a Teleki Téka épületében. Dr. Farczády Elek javasolta, hogy emléktáblával jelöljék meg utolsó mv.-i lakhelyét a Kálvária /Papiu Ilarian u.-ban (1971. ápr. 1.). Háromnyelvű bronz emléktáblát helyeztek el a katolikus temető főbejáratával szemközti épületen, hajdani házának helyén lévő épületre (2000. jan. 28.); Bolyai Farkas Líc. udvarán mellszobra áll (Miholcsa József alkotása, 2000. aug.). B. J.- emlékévet hirdettek Mv.-en (2002). Tudományos tevékenységének újszerű megfogalmazását Mv.-en a Pszeudoszféra emlékmű hirdeti, Horváth Sándor alkotását felavatták (2002. dec. 15.). Emléktáblát avattak a Bolyai Farkas líc.-ban (1995. jún. 20.); a tanulóévei (1818–23) emlékére emléktáblát lepleztek le Bécsben (1996. okt.) a Mariahilferstrassen lévő Stiftkircheben (fogadalmi templomban). Tudományos tevékenységét a Pszeudoszféra emlékmű hirdeti, Horváth Sándor alkotása, felavatták Mv.-en (2002. dec. 15.); Szobrot állítottak Bolyán (Ioan Cândea alkotása; 2003. aug. 16.). B. J. a hadmérnök c. szobrot prof. dr. Berek Lajos mérnök-ezredes alkotását avatták fel a Sapientia – EMTE Mv.-i Műszaki és Humán Tudományok Karának új, koronkai campusában (2005. szept. 25.); a Bolyai-emlékházat létesítettek B. J. utolsó lakóháza helyén álló épületben, Bolyai János Tudomány és Technika Háza elnevezéssel (2006. jan. 21). Születésének 206. évfordulóján, a Maros Megyei kórház épülete előtt felavatták szobrát, Benedek József szobrászművész alkotását (2008. dec. 15.). Dienes Attila hiperbolikus napóra munkáját, ami a Bolyai Alkotótáborban készült Mv.-en (2001), felavatták a Nyár (Verii) utcai kis parkban (2009. dec. 16.). Mv.-en a ref. temetőben Bandi Árpád nyugalmazott tanár kezdeményezésére kopjafát állítottak eredeti sírhelyén, halálának 150. évfordulóján (Nú., 2010. jan. 12.). Mv.-en (2010. szept. 5.) a Vár sétány 9. sz. ház falán emléktábla jelöli a házat, ahol feleségével és két gyermekével lakott (1846–). B. J. Appendix c. kötete felkerült az UNESCO Világemlékezet (Memory of the World) listájára, a párizsi UNESCO döntése alapján (2008. dec.). Az UNESCO a 2023-as évet Bolyai-emlékévnek nyilvánította. – F. m.: Appendix, Scientiam spatii absolute veram exhibens : a veritate aut falsitate Axiomatis XI. Euclidei (a priori haud unquam decidenda) independentem… (Bo­lyai Farkas: Tentamen… Mv., 1832); La science absolue de l’espace independente de la verité ou la fausseté de l’axiome XI. d’Euclide (Paris, 1868); Absolute Geometrie nach… (Leipzig, 1872); Scientia spatii absolute vera = A tér abszolut igaz elmélete (Bp., 1897); Appendix (Bp., 1904); Appendix (Mv., 1907); B. J. geometriai vizsgálatai (Bp., 1914); Appendix (Bp., 1952); Appendix (Buc., 1954); Bolyai-levelek (Buk., 1975); Appendix, a tér tudománya (Bp., 1973, 1977, 1978); B. J. jegyzeteiből. B. J. versei, gondolatai. Összeáll. Mandics Gy., M. Veress Zs. (Bp., 1979); Appendix, the theory of space (Amsterdam [etc. ]; Bp., 1987); Appendix, scientia spatii : absolute vera (Szeged , 2002); B. J. mv.-i kéziratai. 1.: Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz (Ambrus Hedvig Mária, Deé Nagy Anikó és Vakarcs Szilárd közreműködésével szerk. és bevezetővel ellátta Benkő Samu; Kv., 2003); antológ.: „Valami túl, valami innen a nyelven” (Gödöllő, [1983]).
Irod.: Bolyaiak emlékezete = RMIL; 200 éve született B. J. = 200 de ani de la naşterea lui J. B. = 200 Years Since thr Birth of J. B.: Emlékkötet (Kv.-Cluj, 2002); Aba Iván. A vásárhelyi remete: B. J. életregénye (Bp., 1955); Abafáy Gusztáv: B. J. nézetei a nyelvről, az irodalomról és a művészetekről (NyIrK, 1–2, 1960.); Ács Tibor: B. J. a bécsi Hadmérnöki Akadémián (Bp., 2002); Ács Tibor. B. J. új arca – a hadimérnök (Bp., 2004); Alexits György: B. J. (Bp., 1952); Alexits György: B. J. világa (Bp., 1977); Apa és fiú küzdelme a kórokkal Vofkori József: B. J. Betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005); Bakó Zoltán: Többet tudunk a Bolyaiakról: Két jelentős adalékkal járult hozzá a Bolyai-kultusz kiteljesítéséhez Bandi Árpád (Vásárhelyi Hírlap, 2011. febr. 4.); Barabás Gyula: Köd a Maroson. Regény. 1–2. köt.- Bp., 1940. ; Benkő András: B. J. (Művelődés, 10. sz., 1971); B. F. és J. kihantolási jegyzőkönyve (Marosvásárhely, 1911. jún. 15.); Barabás Gyula: Domáldi jegennyék (Bp., 1936); Barabás Gyula: Köd a Maroson (1943); Bedőházi János. A két Bolyai (Mv., 1897); Benkő András. A Bolyaiak zeneelmélete (Buk., 1975); Benkő Samu: Apa és fiú: B. tanulmányok (Bp., 1977); Benkő Samu: B. J. vallomásai (Buk., 1968; 1972; románul; Buc., 1976; Bp.-Kv., 2002); Benkő Samu: Sorsformáló értelem (Buk., 1971); Benkő Samu: Apa és fiú. B.-tanul­mányok (Bp., 1977); Benkő Samu: Kossuth Lajos és B. J. = Emlékkönyv Csetri Elek születésnek nyolcvanadik évfordulójára (Kv., 2004); Berde Károly: Volt-e B. J.-nak syphilise? (Orvostört. Közl.. (, 1973); Biás István: B. J. utolsó szállása = Ünnepi könyv; Bolyaiak emlékezete = RMIL; Versantológia (Kv., 2002); Bernáth; Bíró Béla. Hol él maga, uram ?; B. J. élete és műve (Buk., 1953); B. J. Emlékezete: Az 1903. évi január hó 25-én Mv.-t tartott jubileumi ünnep alkalmából (Mv., 1903); B. J. mv.-i kéziratai. 1. Fogalmazványok a Tanhoz, illetőleg az Üdvtanhoz. Ambrus Hedvig Mária, Deé Nagy Anikó, Vakarcs Szilárd közreműködésével szerkesztette és bevezetéssel ellátta Benkő Samu (Kv., 2003); Bíró Béla. Hol él maga, uram B. J. születésének századik évfordulója alkalmából a kv.-i m. kir. Ferenc József tudományegyetem által 1903. január 15-ikén rendezett emlékünnep (Kv., 1903.); B. J. temesvári „új, más világa“ (1823. nov. 3.) emlékére (Csíkszereda, 2003); B. J.-ra emlékezünk! Születésének 175. évfordulóján. (Összeáll., szerk. Staar Gyula; Bp., 1978); B. Biográfia – Bibliothéka – Bibliográfia. Szerk. Nagy Ferenc (Bp., 2000); B.-emlékfüzet. B. J. halálának 125. évfordu­lóján. Összeáll., szerk. Staar Gyula (Bp., 1985); B.-Emlékkönyv. Szerkesztette: Puskás Ferenc, Tibád Zoltán (Kv., 2002); B. – emlékkönyv: B. J. születésének 200. évfordulójára (Bp., 2004); B.-levelek (kiad. Benkő Samu; Buk., 1975); Bolyaiak nyomában; Bota, Sorina; Câmpan, Florica T. Bolyai sau aventura geometriilor neeuclidiene (Buc., 1971); Cholnoky Jenő: Nagy tudósok (Bp., 1912), Cselényi Béla: B. J. élete és műve (Buk., 1953); Cselényi Béla: B. J. élete = Évek 1100-ból; Dániel Gáborné: „az igazságot… határtalanul szeretem. „: Annotált ajánló bibliográfia B. J.-ról (Bp., 1998); Dávid Lajos. Bolyai-geometria az Appendix alapján (Kv., 1944; Bp., 1992); Dávid Lajos. A két B. élete és munkássága (Bp., 1923; 1979); Deé Nagy Anikó: A két B. könyvtára (V. Z., 1983. febr. 13.); EMP; Encyc. Hung. ; Erős várunk; Fiú és apa = Son and Father : B. J. és B. Farkas életéből fába metszette = From the lives of J. B. and Farkas B. Woodcuts by Piroska M. Makkai; A kisérőszöveget írta = Written by Weszely Tibor (Bp., 2003); Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp.-Leipzig-Milano, s. a.); Gaus és Bolyai János- Gray, Jeremy J.: J. B., Non-Euclidean Geometry, and the Nature of Space (Camridge, Massachusetts, 2004); Hermann Imre: B. J. Egy gondolat születésének lélektana (1945); Hints Elek: Átöröklés a Bolyaiaknál (Bp., 1940); Helikon 1924–1944; Időtár 1; Időtár 2; Időtár 3. ; Időtár 4. ; Kiss Elemér: 175 éves B. J. temesvári levele (Nú., 1998. nov. 3.); Kiss Elemér: 140 éve halt meg B. J. (Nú., 2000. jan. 27.); Kiss Elemér: Matemati­kai kincsek B. J. kéziratos hagyatékából (Bp., 1999; angolul is); Kocsis István: B. J. estélye: Monodráma (Buk., 1970); Kocsis István: A korona aranyból van. B. J. estéje. Megszámláltatott fák [Drámák] (Buk., 1972); Komán János: Egy magyardellői Jármi és a Bolyai gyermek (Nú., 2023. febr. 10.); Koncz; Kozma Béla: Egy m. mesiás (Nú., 1993. dec. 15.); Kozma Béla. A Két Bolyai alakja a m. szépirodalomban (Mv., 2007); Kristóf György: A két B. alakja a szépirodalomban (Kv., 1947); Lakatos István: A Bolyaiak és a zene = Lakatos István: Zenetörténeti írások (Buk., 1971) ; Lázok Klára. = Lázok Kllára: Gondolatok a Temesvári levél margójára (Nú., 2023. nov. 3.); Livanova Anna. Három sors (Bp., 1960); Maeger, Annemarie: J. B.: Der Mozart der Mathematik : Leben und Werk (Hamburg, 1999); Magyar lélek-magyar munka írásban és képben (Bp., 1943); A Magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901–1925 ( Bp., 1929–36); A MTA ünnepi ülése B. Farkas Tentamene és B. J. Appendixe megjelenésének cente­náriuma alkalmából (Bp., 1933); Mandics György – Veress Zsuzanna. B. J. jegyzeteiből (Buk., 1979); Magyarok term. tud. és technika; Marosi-Helikon; MÉL; MNBK; MNL; Mv.-i Almanach, 1912. ; Nagy Székely Ildikó: Faragott emlékezet: Ahol B. J. nyugovóra tért (Nú., 2009. máj. 22.); Németh László: A két B.: Dráma (Bp., 1961); Nemeuklideszi geometriák elemei: A B.-Lobacsevszkij-féle geometria és a Riemann- féle (egyszeres és kétszeres) elliptikus geometria vázlatos ismertetése (Bp., 1989; 2002); Neumann M., Salló E., Toró T. A semmiből egy új világot teremtettem (Temesvár, 1974); Oláh-Gál; Oláh-Gál Róbert: Adalékok B. J. megítéléséhez (Mv., 2006); Oláh-Gál Róbert: B. J. Mv.-en = Pál-Antal – Simon 2011; Oláh-Gál Róbert: Arany János, Toldi és a Bolyaiak (Székelyföld, 10. sz., 2002. okt.); Oláh-Gál Róbert: Ateista volt-e B. J. ? (Új Kezdet, 2. sz., 2007. febr.); Oláh-G. R.: Bolyai – sommázat; Oláh-Gál Róbert : B. J., a krónikás (Nú. évk., 2009); Oláh-Gál Róbert : B. J. háza (Nú., 2001. febr. 8.); Oláh-Gál Róbert : B. J. háza és az unitáriusok harangozója (Nú., 2000. júl. 8.); Oláh-Gál Róbert: B. J., Széchenyi István és Teleki Domokos (Nú., Színes Világ, 2010. márc. 13.); Oláh-Gál Róbert: A Bolyaiak jövedelme (Művelődés, 8. sz., 2010. aug.); Oláh-Gál Róbert: Gondolatok B. J.-tól és B. J.-ról (Csíkszereda, 2002); B. J. és az 1848-as forradalom (Nú, 2002, márc. 16, 19, 20); Oláh-Gál Róbert: Erdélyi tájakon a Bolyaiak nyomában (Csíkszereda, 2009); Oláh-Gál 2013; Oláh-Gál Róbert: B. J. hőelméleti vázlata (Fizikai Szemle, 3. sz., 2010); Oláh-Gál Róbert: B. J., a megalázott tudós (Nú., Színes Világ, 2012. dec. 15.); Oláh-Gál Róbert: B. J. orvosai (Nú., Színes Világ, 2012. nov. 10.); Oláh-Gál Róbert: Egy elfelejtett Bolyai-kutató (Nú., Színes Világ, 2010. márc. 20.); Oláh-Gál Róbert: Megemlékezés Szőts Juliskáról (Nú., Színes Világ, 2015. szept.. 18.); Oláh-Gál 2022; Oláh-Gál Róbert: Egy kétszáz éves levél mai üzenete (Nú., 2023. jan. 18., p. 10.); Oláh-G. R.: Bolyai – sommázat; Ötvös József: Mv.-i szobrok és alkotóik: B. J. (Új Kezdet, 5. sz., 2006. máj.); Pál Árpád: B. J. – az ember és a tudós (Kiadás helye ?, 1992; románul 1993); Profiluri mureşene. 1. ; Ráduly János: B. J. és kibédi Orbán Rozália: Cikkek, tanulmányok (Székelyudvarhel, 2012); Ráduly János: B. J. és kibédi Orbán Rozália (Nú., 2009. aug. 8.); Ráduly János: Pontosítás B. J.-ügyben (Nú., 2009. aug. 22.); Ráduly János: Bolyai-vonatkozások népi elbeszélésekben (Erdélyi Toll, 3. sz., 2010); RNL; Rozsondai Béla-Rozsondai Marianne: A MTA Könyvtárának Bolyai-honlapja = Mv. tört. 2. ; Sarlóska Vince Ernő: B. J. házassága a köztudatban és a dokumentumokban (Bp., 1961); Sarlóska Vince János: B. J., a katona (Bp., 1965); Stäckel Pál: B. Farkas és B. J. geomet­riai vizsgálatai, I—II. (Bp., 1914); Száraz M. Gy. ; Szénássy Barna. B. J. (Bp., 1978); Szilágyi Mihály: Nemeuklideszi virtuozítás 1–2. (Nú., 2016. márc. 24. ; 2016. ápr. 7.); Szinnyei; A tér úttörője: B. J. emlékév (Mv., 2003); Todea-Fülöp-Avram; Toró Tibor. Azok a csodálatos húszas évek, avagy Albert Einstein és Bolyai János első ”találkozása”= Korunk; Tóth Imre: B. J. (Buk., 1955; románul, Buc., 1954; németül, Buk., 1955); Vajda Pál. R.: M. feltalálók (Bp., 1943); Valori mureşene de patrimoniu; Vörös, Cyrillo. Analitika geometrio absoluta. 1–2. (Bp., 1910–1912); Vörös, Cyrill: Konstans görbületű forgási felületek a B.- féle geometriában (Bp., 1917); Weszely Tibor: B. J. egykori házáról (Nú., 2001. febr. 13.); Weszely Tibor: B. J. hagyatéka (Nú., 1996. jan. 25.); Weszely Tibor. B. J. matematikai munkássága (Buk., 1981); Weszely Tibor. B. J.: Az első 200 év (Bp., 2002); Weszely Tibor: B. J. új megvilágításban (Nú., 1999. ápr. 27.); Weszely Tibor: B. J. utolsó hajléka (Nú., 2000. jan. 27.); Weszely Tibor: A B.-Lobacsevszkij geometria modelljei (Kv, 1975; Buc., 2011.); Weszely Tibor: Ki Bolyai János? (Nú., 1992. dec. 15.); Weszely Tibor: B. valósághű arcképe (Nú., Színes Világ, 2012. dec. 15.); Zenetud. írások 1998