BOTHOS Péter, tompai, Botos Péter

1604., † 1685. az általa épített templom bejáratának jobb oldalán temették el: szabad lófő, székely katona, alkirálybíró. – B. Gál fia, aki a tompai birtokot örökre való birtoklási joggal Báthori Gábor fejedelemtől kapta. Felesége Tompa Ágnes. Fiaik: Sándor, Szilveszter, Gál, Sámuel és György. – Erdély minden hadjáratában részt vett (1620–57). Kemény János vezérelte székely hadsereget az egyesült orosz, lengyel, tatár sereg bekerítette Galíciában (1657), sokan kerültek fogságba, a Krím félszigetre hurcolták. Fogságából felesége váltságdíj ellenében kimentette. Alkirálybíró volt Marosszékben (1655, 1656). Tompa falu megalapítója, megerősítője, a tavakat lecsapoltatta, így termőterületeket nyertek, iskolát építetett, ahova a jobbágy gyermekek is járhattak. A székelytompai iskola (1806) falán emléktáblát helyeztek el, amelyen megemlékeztek róla, mint a tompai népoktatás megalapítójáról. A család Marosszék életében is szerepet játszott, leszármazottai építették a ref. templomot (1839). Kihaltak a 20. sz. elején.
Irod.: Gligor Róbert László: A tompai Bothos család (Bekecsalja, 7. sz., 1997. dec.); Maros megye; Nagy Annamária: Székelytompai napok (Nú., 2005. okt 7); Nyárádmente; Nyárádszereda; Nyárádszereda község; Pál-Antal 2002