BÖZÖDI György, § Jakab György, Bözödi Jakab György

Bözöd, 1913. márc. 9., † Budakeszi, 1989. nov. 25., Bözödön temették (1990. jan. 12.): író, szociográfus, műfordító, irodalomtörténész, történész, lapszerkesztő. – Családja a 16. sz.-tól Bözödön élt. Íróként felvette a Bözödi nevet, apja neve Jakab Lajos. – A kv.-i Unit. Koll.-ban (1924–31) érettségizett, majd az Unit. Teológiai Akad.-n tanult (1931–33), és az I. Ferdinánd TE-en jogi és bölcsész tanulmányokat folytatott (1933–35); történelemből szerzett doktori oklevelet (1944). Újságíró a Keleti Újság (1932–35), az Ellenzék (1935–40) c. lapoknál, a kv.-i Hitel főmunkatársa (1935), majd a kv.-i egyetemi könyvtár tisztviselője. Bp.-en a Magyar Élet és az Egyedül vagyok c. lap állandó munkatársa. Közölt az Erdélyi Unitárius Naptár, a Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk hasábjain. A Keleti Újság (1932–35) és az Ellenzék (1935–40) belső munkatársa, riportere, segédszerkesztője, a Hitel főmunkatársa (1935–), a Termés egyik alapítója, szerk.-je (1942–44), a mv-i Székely Szó munkatársa, felelős szerk.-je (1940–44). Közölt Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népé-ben és elkisérte Móriczot erdélyi körútján (1941). A mv.-i KZST tagja (1941. jún. 29.). Könyvtáros a kv.-i Egyetemi Könyvtárban (1940–45). Felkereste Vígh Károly és Sényi László társaságában a koronkai, nyárádszentbenedeki, gernyeszegi, sáromberki és udvarfalvi kastélyokat és állapotukról, leletmentő útjáról jelentést tett az EME Elnökségének (1945. jan. 22.). Az EME felkérésére az 1848–49-es Történelmi Ereklyemúzeum feldúlt anyagának rendezője és múzeumőre. Könyvtári állásából elbocsájtották, a Szecuritáté többször letartóztatta „reakciós”-ság vádjával (1946–) és csak Petru Groza közbelépésére került szabadlábra, Bernát Ernő és Huzella Ödön nagyváradi újságíró is ekkor szabadult (1948. márc. 20.). De kivizsgálások, vizsgálati fogság, majd minden itélet nélküli deportálás következett a Duna-csatornához (1949–53), majd újra letartóztatták és ítélet nélkül fogva tartották (1955). Mv.-entelepedett le, az akad. helyi fiókjának kutatója nyugdíjazásáig (1957–75). A Securitate megfigyelési listáján szerepelt többed magával (1964. nov. 26.). Gyanusítások, rágalmazások, házkutatások, letartóztatások, börtön, vizsgálati fogság (1966. nov. 7. – 1967. jan. 25.) részese volt. Könyvelőként dolgozott, majd nyugdíjazásáig kutató Mv.-en a Román Tud. Akad. helyi fiókjában (1958–75). Fő kutatási területe: a székelység története a honfoglalástól az 1562. évi felkelésig, és az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc erdélyi eseményei. Első versei, novellái 1932-ben jelentek meg. Írt novellákat, elbeszéléseket, regényeket, verseket, gyűjtött népmeséket, fordított nagyregényeket román szerzőktől. Történelmi-szociográfiai munkásságával a falukutató mozga­lomhoz és a népi írók köréhez kapcsolható. Baumgarten-jutalomban részesült a Székely bánja c. kötetéért (1939), Baumgarten-díj (1948), a Mv.-i Írói Egyesület Díja (1979). Szülőházát a bözödi unit. egyházra hagyta. Születésének 80. évfordulóján szülőháza falára emléktábla Sándor Ernő mérnök, és dombormű, Hunyadi László szobrászművész alkotása került (1993. márc. 7.). Egykori iskoláját emléktábla jelöli, az iskola felvette az író nevét (1998. szept.). – F. m.: Székely emberek, zsidó istenek: Jegyzetek a székely szombatosokról (Kv., 1935); Székely bánja (szociográfia; Kv., 1938; Bp., 1943; 1985; Mv., 1997); Romlás (Regény. 1–2 köt.; Bp., 1940; Csíkszereda, 2005); Nyugtalan pásztorok (Bp., 1941; 1945; Buk., 1968); A tréfás farkas: Bágyi János meséi (Bp., 1942); Székelyek A nép élettörténete. (Vázlat; Bp., 1943); Repedt csupor: Elbeszélések (Bp., 1944); Erdély szabadságharca: 1848–49 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében (Kv., 1945); Rebi néni feltámadása (Elbeszélések; Cluj-Kv., 1946); Eladó temető (elb.; Sepsiszentgyörgy, 1945); Hazafelé (Válogatott elbeszélések; Mv., 1958); Az eszös gyermök: Bágyi János meséi (Buk., 1958); Szegény ember okos leánya (Buk., 1958); Román népmessék (1958); Nap és árnyék (Versek; Buk., 1979); Halottvilágítás (Novellák; Válogatta Gálfalvi György; Buk., 1990); A Nap s a Hold keresése: bözödi népmesék (Bp., 1993); Földre írt történelem (Versek; Csíkszereda, 1998); antológ.: Új erdélyi antológia (szerk.: Abafáy Gusztáv, Jancsó Elemérr, Szemlér Ferenc; Buk., 1937); Illyés Gyula (1902–1983); Hetvenhét m. népmese (Bratislava; Bp., 1977, cop. 1953); Agrárszociológiai írások Magyarországon: 1900–1945 (Bp., 1984); Egyszer mindenkit szólítanak (Romániai m. elbeszélők; Kv., -Napoca; [Bp. ], 1985); Öröktűz: Elbeszélések az Isten-kereső emberről (Bp., 1986); Új aranyhárfa: versek gyülekezeti és keresztyén családi alkalmakra (Bp., 1987); Erdélyi csillagok (Romániai m. írók antológiája; Bp., 1988); Helikon 1924–1944; Hitel: Kolozsvár 1935–1944 (Bp., 1991); „Hogy virágzott” = Nagy Pál: Visszanéző; Humorunknál vagyunk (szerk. Nagy Pál; Mv., 2000); A Havas dicsérete: erdélyi antológia (Szeged, cop. 2002); Erdélyi elbeszélők (Bp., 2004); Székelyek: magyar írók novellái a Székelyföldről, a székely emberről (Bp., 2005); Székely századok: Történelmi tanulmányok (Csíkszereda, 2002); Túlélő képek / Kántor; Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); ford.: V. Em. Galan: Baragán (reg., 1–2. köt., Buk., 1956, 1961); Zaharia Stancu: Vérebek (reg., Buk., 1956); Petre Ispirescu: Szegény ember okos leánya (ford. Jékely Zoltánnal és Ignácz Rózsával. Bk.-Bp., 1958); Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje (Mv., 1957; Buk., 1970; 1983); Román népmesék (Buk., 1958); Cezar Petrescu: Főváros (reg., Buk., 1963); Mihail Kogălniceanu: A parasztság sorsának könnyítése (Buk., 1975).
Irod.: Ágyúcső; Aranykorszak; Balogh Edgár 1974; Bartos 2012; Bölöni Domokos: B. Gy. emlékezete (Nú., 1993. márc. 9.); Bölöni Domokos: B. Gy. iskolája (Nú., 1998. szept. 15.); Bölöni Domokos: A B. Gy. Általános Iskola (Nú., 1998. szept. 25.); Bölöni Domokos: „Nem mi lettünk kisebbek” (Nú., Múzsa, 362. sz., 1998. szept. 19.); Bölöni Domokos: B. Gy. és Bözöd (Nú., 2011. márc. 12.); Cseke Péter: B. és a román Gulág (Korunk., 2. sz., 2003); Cseke Péter: B. – idéző – születésének kilencvenedik évfordulóján (Székelyföld, 6. sz., 2003. jún.); Cseke Péter: Jöjjön el a mi időnk (Csíkszereda, 2005); Cseke Péter: B. Gy. és a kentaur (Székelyföld, 2. sz., 2009. febr.); Cseke Péter: Társbérletben a történelemmel: A húsz éve elhunyt B. Gy. főművének előtörténetéről és utóéletéről (Helikon, 22. sz., 2009. nov. 25.; 23. sz., 2009. dec. 10.); Cseke Péter: B. Gy. igazságai és létküzdelmei (Nú., Múzsa, 2009. nov. 28.); Dubovitz; Erdélyi L 2009, fotó1973; Erdélyi L. 1991; Erdélyi panteon; Évek 1100-ból; Gaál: Kv. vonzásában; Gulyás; Gyárfás. 2ö13; Gyárfás Miklós: B. Gy. (V. Z., 1979. jún. 10.); Halasy; A Hét évk. (1978); Időtár 3; Időtár 4.; Izsák József: Beszélgetés B. Gy.-gyel (V. Z., 1980. jan. 26.); Kántor – Láng; Kántor László: Túlélő képek; Katona Szabó 2001; Katona Szabó István: Könyvek sorsa (V. Z., 1979. nov. 3.); Katona Szabó István: Negyven év múltán B. Gy. könyve nyomán (Új Élet., 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12. sz. 1972); Katona Szabó István: Születésnapi beszélgetés B. Gy.-nél (Új Élet, 6. sz., 1963); KMÍ; Kortárs MÍKL; Korunk; Kovács István: Virág helyett B. Gy. síremléke alá (Nú., 1990. okt. 5.); Kuszálik; Kuti Márta: A ládák titka: Bözödi György születésnapjára = Kuti M. 2021; Nagy Pál: Forgatagos időkben: Pályák, művek, arcok, emlékek (Mv., 2004); Nagy Pál: Visszanéző; [Nekrológ] (V. Z., 1989. nov. 28.; temetéséről 1990. jan. 9.); Oltyán László: 70 év (V. Z., 1983. márc. 5.); Pomogáts 1.; Ráduly János: B. rádiózásának kezdete (Nú., Múzsa, 81. sz., 1992. nov. 12.); Ráduly János: B. Gy. két levele (Nú., Múzsa, 90. sz., 1993. ápr. 1); RMIL; RÚL; Sepsiszéki; Süli Attila: Források Bodor Ferenc életútjához és munkásságához (1848–49) = Sütő András: Istenem, B. Gyurka !: tizenöt éve hunyt el a történész író (Múzsa, 2004. dec. 4., 668. sz.); Székelyföld, (6. sz., 2003. jún.); Székelyföld í. k.; Szöcs István: A hetvenhetedik esztendejét… (Helikon, 2. sz., 1990. jan. 12.); T. Páll Árpád: B. Gy. öröksége (Erdélyi Figyelő, 1–2. sz., 1989); Szőcs István: A hetvenhtedik esztendejét… Bözödi György emlékezete (Helikon); Todea 2013; Tófalvi Zoltán: Az érmihályfalvi csoport pere (II. rész) (Székelyföld, 7. sz., 2007. júl.); Tófalvi 5.; Túlélő képek: Kántor László íróportréi: 34 erdélyi író vallomása (Bp., 1989); ÚMÉL; Vajda György: Visszakerülhet a turisztikai forgalomba Bözödi György emlékháza (Nú., 2022. jún. 11); Vallasek Júlia: B. „pásztor-regénye” és előzményei (Székelyföld, 2. sz., 2009. febr.).
Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.