CHINEZU Ion, § álnevei: A. Aldea, Andrei Aldea, Alexandru Aldea, Kenéz János, P. Mureşanu, Mureşanu Petru, Ion Urcan

Marosszentanna, 1894. aug. 15., † Buk., 1966. dec. 10., a Belu temetőben nyugszik: tanár, irodalomkritikus, újságíró, műfordító. – Tanult a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1905–13); Balázsfalván a Teológián (1916), a bp.-i egyetemen Filológia Karán (1918); a buk.-i egyetem román és filozófia szakán (1920); doktorátust román-m. irodalomból Kv.-on szerzett Az erdélyi m. irodalom 1919–1929 c. disszertációjával (1930). A kv.-i egyetem ösztöndíjával Párizsban tanult a Sorbone-on esztétikát, összehasonlító irodalmat (1930–32). Már diákkorában előadásokat tartott az irodalmi körökön. Bp.-en tagja az Egyetemisták „Petru Maior” Egyesületének (1916–18). A Román Nemzeti Tanács vásárhelyi fiókjának vezetője (1918. nov. 8). Maros megye küldötte a gyulafehérvári naggyűlésen (1918. dec. 1.). Mv-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanár (1920–25), ahol a Mureşul c. lapot alapította és tanulmányokat közölt hasábjain (1922–23). Kv.-on folytatta tevékenységét, a G. Bariţiu Líc.-ban (1925–40) tanár, az akad.-i szótárt a Dicţionarul Academiei –t összeállító kollektívának egyik munkatársa. Tagja volt a Román Nyelv Múzeuma és a Dacoromania folyóirat körül alakult, Sextil Puşcariu vezette kutatócsoportnak. Részt vállalt a Kv-on szerkesztett Dicţionarul limbii române, az Atlasul lingvistic al României és a Bibliografia Dacoromaniei összeállításában. Társszerk.-je a Darul vremii folyóiratnak (1930). Alapítója a Gînd Românesc c. folyóiratnak (1933. máj. – 1940. ápr.). Az Astra irodalmi – filologia szekciójának titkára (1936–37). Tiszteletbeli tanársegéde Octavian Goganak a kv-i egyetem román kultúra története művelődéstörténti katedráján. Kezdeményezte az Energii Ardelene c. Astra előadássorozatot (1936–38). A bécsi diktátum következtében Buk. -be menekül, és a Spiru Haret Líc. tanára lett (1940–). Cikkeivel, a rádió előadásaival az erdélyi kulturát és irodalmat szogálta. Diplomata volt Kv.-on és a bp.-i román követségen (1940–44). Németo. -ba deportálták (1944). Visszautasította a nyugati Állampolgárságot, és hazatér (1945. okt.-ben). Tisztviselő lett a Külügyi Minisztériumban (1946), részt vett a Párizsi Békekonferencia román dokumentumainak előkészítésében (1947). Munkatársa volt a Mureşul, az Erdélyi Helikon, Darul vremii, Dacoromania, Adevărul literar şi artistic, Societatea de mâine, Boabe de grâu, Revista Fundaţiilor regale, Convorbiri literare c. folyóiratoknak. A román-m. közeledés, megbecsülés és megismerés érdekében sokat fordított, a német és m. irodalom szakavatott fordítója. A marosszentannai iskola új épülete viseli a nevét (1963). – F. m.: Recensii (Cluj, 1926); Aspecte din literatura maghiară ardeleană, 1919–1929 (Cluj, 1930); Pagini de critică (Buc., 1969); társsz.: Almanahul Societăţii Academice Petru Maior al Soceităţilor pe Facultăţi al Cercurilor Studenţeşti Regionale din Cluj (Cluj, 1929); Figuri culturale şi reprezentative, de la cronicari pînă la personalităţi contemporane (Astra, 1937?); Corespondenţe (Paris, 1979); szerk.: Dan, Pavel: Urcan Bătrânul (bevez.; Buc., 1938); Poezii patriotice / culegere alcătuită de Ion Brezul şi I. Ch. (Sibiu, 1938); ford.: Asztalos István: Vântul nu se stârneşte din senin (ford. Ion Urcan; Buc., 1949); Móricz Zsigmond: Rubedenii (Buc., 1949); Kovács György: Cu ghiarele şi cu dinţii (ford. Ion Urcan; Buc., 1950); Horváth István: Brazdă peste haturi (ford. Alexandru Aldea; Buc., 1951; 1954); Mikszáth Kálmán: Două alegeri în Ungaria. (Buc., 1951); Vas Zoltán: Şaisprezece ani de închisoare (ford. Emil Giurgiuca-val; Buc., 1951); Móricz Zsigmond: Haiducul îşi joacă murgul (ford. P. Mureşanu; Buc., 1952); Segers, Anna: Morţii rămân tineri (ford. P. Mureşanu; Buc., 1952); Sütő András: Pornesc oamenii (ford. Alexandru Aldea; Buc., 1953); Veres Péter: Încercarea (ford. P. Mureşan; Buc., 1953); Sütő András: A şaptea bucurie (ford. Remus Luca, Alexandru Aldea; Buc., 1954); Jókai Mór: Crăişorii (ford. Andrei Aldea; Buc., 1955); Veres Péter: Nevastă rea (Buc., 1955); Ferencz László: Ceaţa (Buc., 1956); Asztalos István: Jóska (ford. A. Aldea; Buc., 1957); Ferencz László: Umbra: piesă într-un act (Buc., 1957); Horváth István: Berbecul brumăriu (ford. Gelu Parian-Păteanu, P. Mureşanu; Buc., 1957); Kovács György: Buchetul (ford. Andrei Aldea; Buc., 1957); Mann, Thomas: Casa Buddenbrook (ford. Hans Mayerrel; Buc., 1957); Móricz Zsigmond: Opere alese 1–4 (ford. 1. Ion Urcan, Felicia Oşianu; Buc., 1957; 2. Buc., 1962; 3. Buc., 1962; 4. Buc., 1963); Korda István: Drumul cel mare (Buc., 1958); Nagy István: Dincolo de barieră (ford. Ion Urcan; Buc., 1958); Nagy István: În numele vecinătăţii (ford. Ion Urcan; Buc., 1958); Szemlér Ferenc: Muntele cu trei cocoaşe (ford. Ion Chinezu; Buc., 1959); Asztalos István: Omenie (ford. Ion Urcan; Buc., 1960); Kovács György: Fata din Ojdula (Buc., 1960); Sütő András: Aripă de rândunică (Buc., 1960); Mikó Ervin: Asalt în ţara stufului (Buc., 1961); Mikszáth Kálmán: Căsătorie ciudată (Buc., 1961); Szemlér Ferenc: Solstiţiul (Buc., 1961); Asztalos István: Duminică cu dragoste (ford. Ion Urcan, Constantin Olariu; Buc., 1962); Móricz Zsigmond: Rubedeniile. Un om fericit (Buc., 1962); Fehér Klára: Insula cutremurelor (Buc., 1963); Móricz Zsigmond: Opere alese vol. 4- Haiducul îşi joacă murgul. Haiducul se încruntă (Buc., 1963); Sütő András: Cireşe tomnatic (ford. Al. Aldea; Buc., 1963); Szász János: Primii şi ultimii (ford. Ion Urcan; Buc., 1963); Móricz Zsigmond: Un om fericit (Buc., 1964); Kovács György: Comoara Cristofilor (Buc., 1965); Mann, Thomas: Declinul unei familii (Buc., 1966); Mann, Thomas: Casa Buddenbrook (Buc., 1966, 1973, 1975, 1993); Szász János: Ceidintâi şi cei de pe urmă (Buc., 1973).
Irod.: 1924–1944 Helikon; Ardelean-Suciu; Avram, Monica: I. Ch. şi Gândul său Românesc – în lumina dedicaţiilor păstrate la Bibliteca Judeţeană Mureş (Libraria, 2., 2003.); Bánffy – Marosi; Bitay Árpád: Istoria literară maghiară (Buc., s. a.); Cosma; Cărţile româneşti de istorie (Buc., 1937); Cronica şezătorilor duminicale ale căminului cultural Avram Ianci (Buc., 1942, 1943); Dascăli mureşeni 5; Dávid Gyula: Egy szentannai román fiú a m. irodalomban (A Hét évk., 1979); DGLR; DSR; Formade; Gulyás; I. Ch. – relief în posteritate (Tg. M., 1999); Helikon 1924–1944; Időtár 1; Kristóf György: Istoria limbii şi literaturii maghiare (Cluj, 1934); Málnási; Marosi-Helikon; Molter 2.; Munteanu Basil: Modern rumanian literature (Buc., s. a.); Peris Teréz: I. Ch. Kapcsolatai a romániai m. irodalommal és színházzal (V. Z., 1983. jún. 19.); Pomogáts1; Profiluri mureşene. 1.; Zoltán Ildikó: Miért jegyezte fel Ion Chinezu román kritikus nevét József Attila­ ? (Krónika, 2022. máj. 3.)