CHIOREAN Ioan, § Chioreanu Ion

Görgényoroszfalu, 1939. jan. 7., † Mv., 2010. dec. 9.: történész, tudományos kutató. – Líc. -ot Szászrégenben (1956), Kv.-on, a BBTE tört. –filozófia szakán, modern és egyetemes tört. szakon végzett (1966). A francia, orosz és m. nyelv ismerője. Történész doktorátust szerzett (1976). Tudományos kutató (1966–75), III. fokozatú tudományos főkutató (1975–80), II. fokozatú (1980– 90), I. fokozatú tudományos kutató haláláig (1990–). Igazgatója volt a Mv.-i Gh. Şincai Szociohumán Int. -nek (1990–95), a tört. kollektíva főnöke (1995–2006), óraadó tanár a Mv.-i Petru Maior Egyetemen, író és rádiószerk. a Mv.-i Rádionál. A Kutatás és Technológia Minisztérium valamint a R. Akad. -án pályázatot nyert az Istoria agriculturii în Transilvania în a doua jumătate a secolului al XVIII. -lea c. munkájával. Másik három intézménybeli kollegájával részt vett a R. Akad. Universităţile europene şi formarea intelectualităţii transilvănene în epoca modernă (1850 – 1872) c. pályázatán (1999 – 2000). Hazai és nemzetközi konferenciákon vett részt Moszkvában, Nagyváradon, Kv.-on, Nagybányán, Bp.-en, Mv.-en, Finno.-ban. Tagja volt a Nemzeti Tud. Társaságnak, a Romániai Történészek Társaságának és tagja a Városok Történetét Kutató Nemzeti Bizottságának. Cikkeit, tanulmányait közölte a mv.-i: Vatra, Studii şi materiae, Marisia, Tribuna mureşană a muncii politico-educative, Cercetări de ştiinţe sociale, Academica, Anuarul Institutului de Cercetări Socio-Umane „Gheorghe Şincai”, Revista de medicină şi farmacie – Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle, Studia Universităţii „Petru Maior”, Reghinul cultural; C. L., valamint a: Studii de istorie, Apulum, Studii de istorie, filologie şi istoria artei, Sargenţia (Deva), Muzeul naţional, Studii şi cercetări de ştiinţe sociale, Revista de istorie militară, Szeged, Studia Universitatis Babeş-Bolyai: Sociologie-politologie, Tranyilvanian Review, Revita Bistriţei, Colloquia; – F. m.: Geneza şi sfârşitul Imperiului Austro-ungar (Tg. M., 1995); Iosif Hodoş. Viaţa şi activitatea sa (Tg. M., 1996); Mişcarea naţională română din Austro-Ungaria (1867–1918) (Tg. M., 2000); Regimurile comuniste postbelice (Tg. M., 2000); Istoria contemporană universală. Partea a I. -a : Perioada interbelică (Tg. M., 2003); Intelectualitatea din Transilvania în epocile premodernă şi modernă (Tg. M., 2008); társsz.: Cetatea Târgu Mureşului (Tr. Duşa, Gr. Ploeşteanu-val, Tg. M., 1968); Profiluri mureşene (vol. 1–2., 1971–1973); Judeţul Mureş: ghid turistic (Tg. M, 1972); tan. köt.-ben: Un izvor transilvănean contemporan despre mişcarea antihabsburgică condusă de Francisc Rákóczi II – jurnalul căpitanului Mihail Teleki II. (Tonk Sándorral) = Cercetări de ştiinţe sociale (vol. 1., Tg. M., 1982); Premisele pactului dualist austro-ungar din 1867 = Cercetări de ştiinţe sociale (vol. 2., Tg. M., 1984); Structurile socio-profesionale éi intelectuale ale organizaáiilor roműneéti din Ungaria (1867–1918) 1867 = Cercetări de ştiinţe sociale (vol. 3., Tg. M., 1987); Az erdélyi román értelmiség a magyarországi egyetemi oktatásról a 19. században = Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon (2. köt.; Bp. -Szeged, 1993); A bécsi udvar iskolapolitikája a felvilágosodáskori Erdélyban = Hatalom és kultúra (Bp., 2004); szerk.: In memoriam Avram Iancu (Tg. M., 1972); Studii şi cercetări de ştiinţe sociale (Buc., 1977); Studii de ştiinţe sociale (vol. 1–3., 1982, 1984, 1987); De la umanism ls luminism (Tg. M., 1994).
Irod.: Curriculum vitae; Radio, Almanah; Időtár 4.; Todea 2013