Lugos, 1900. máj. 16., † Kv., 1988. júl. 17. Hazsongárdi temetőben nyugszik: festőművész, tanár. – Felesége: Király Mária. – Családja az első vh. után Mv.-re került a Bánságból, apja táblabíróként működött (–1935). Még tanulóként Lugoson Virgil Siomonescunál tanult, majd a nagybányai szabad festőiskolában (1916). Főiskolai tanulmányokat folytatott (1919–24), ebben az időszakban a vakációkat Mv.-en töltötte, és a huszonötös korosztállyal a 82. gyalogezredben szolgálta le önkéntes éveit. A buk.-i Szépművészeti Főiskolán (Acad. de Arte Frumoase) (1919), festészetet tanult, mesterei voltak G. D. Mirea, I. Strâmbulescu. Állami ösztöndíjjal Párizsban az Acad. Julianon folytatta tanulmányait (1919–22) és tanulmányúton Olaszo.-ban járt. Visszatérve az országba a Párizsban szerzett diplomáját a iaşii Művészeti Akad.-án honosította, a Gh. Popovici és Octav Băncilă katedráján, ezután Rómában szerzett licentiátust. Az első egyéni kiáll. (Lugos, 1924) után, újból Párizsba utazott, André Lhote festő műhelyében tevékenykedett (1927–28), Olaszo.-ban Alberto Coromaldi műhelyében dolgozott. Rendszersen állított ki (1925). Tanár a kv.-i szépművészeti iskolában (1926–33), amikor az iskolát Temesvárra helyezték át, visszatért Mv.-re. A Bánsági Művészetek Szalonjának létesítésekor tagnak választották (1930), ami arra jogosította, hogy állandó jelleggel kiállíthasson Temesváron. Kinevezték a mv.-i Kultúrpalota képtárának igazgatójává (1932–40). Itt megvetette az alapjait a mv.-i Szabad Festőiskolának (Cursul liber de artă plastică), rajz és festészeti osztályokkal, amelynek tanára (1932–40). Növendékei: Barabás István, Barabás Bortnyik Irén, Albert László, Brassay Dóczi Rozália, Józsa Nemes Irén, későbbi felesége Király Mária, Nagy Pál, Szász Endre, Balázs Imre, Mmacskássy József, Nagy József szobrász, Keleti Jolán porcelánfestő iparművész és még sokan mások. Átszervezte a képtárat. Kiegészítette a képtár állományát adományokból: Nicolae Grigorescu, Theodor Pallady, Gheorghe Petraşcu, Marius Bunescu, Jean Al. Steriadi, Corneliu Medrea, Petre Iorgulescu-Yor, Ion Jalea és Oscar Han műveivel és összeállította az intézmény katalógusát román és francia nyelven (1934). Ekkor festette a mv.-i nagy ortodox katedrális kupoláját Tase Damian festővel (1932–40), amiért országos II. díjat nyertek. Részt vett a szovátai gör. kat, templom díszítésében. Elkészítette az első tudományos alapú leltárat a Mv.-i Művészeti Múzeum képanyagáról (1913. jún. 8. – 1940-ig): „Catalogul Pinacotecii Municipiului Tg. Mureş.” Vett a Trébelyben egy telket (1939), abból a pénzbő, l amit egy radnóti templom festéséért kapott. Leltárilag átadta a képanyagot (146 festményt és grafikát) a város polgármesterének, dr. D. Curtanak (1940. szept. 5.), majd 133 alkotást Bordi András festőművésznek, a képtár új gondnokának (1940. szept.). Temesvárra költözött a Bánsági Múzeum igazgatójaként (1940–49). A román Képzőművészek Testülete (Corpul Artiştilor Plastici) a Hivatalos Közlönybe közölte a 175 tagja nevét (1943. febr. 27) és köztük szerepelt A. Ci. is. Visszatért Kv.-ra a Ion Andreescu Művészeti Intézet professzora (1949–70), a Képzőművészeti Fakultás dékánja (1949–), rektora (1950–). A Képzőművészeti Szövetség kv.-i fiókjának elnökévé választották (1951–). Jelentős publicisztikai munkásságot fejtett ki: memoárokat, cikkeket, interjúkat közölt; gyakran jelentek meg rajzai, reprodukció is. Alkotásai számos hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. A párizsi nemzetközi kiállításon bronz érmet kapott (1939), az ASTRA 78. évfordulójára rendezett kv.-i kiállításon kapott díjat (1939), elnyerte a Művészetek Érdemes Mestere címet, Állami Díj (1964). Műveit őrzik a mv.-i Képzőművészeti Múzeumban is. – F. kiáll.: Lugos (1924); Mv. (1926, 1930; gyűjteményes festészeti kiáll., 1980; 1985. jún. 15.); Párizs; Temesvár, Buk. (1941, 1944); Kv. (retrospektív, 1964–65; 1975); Buk. (75. születésnapján retrospektív, 1975), Temesvár (retrospektív, 1975); Nagybánya (retrospektív, 1975); NDK-ban (feleségével állított ki). – F. m.: Catalogul Pinacotecii Municipiului Tîrgu Mureş (Tg. M., 1934); Demetrescu, Mihail: Pe urmele strămoşilor (gravuri în linoleum de A. C.; Tg. M., ş. n.).
Irod.: A. Ciupe: A R. N. K. érdemes művésze (Kv., 1957); A. Ciupe, a művészet érdemes mesterének gyűjteményes kiállítása Mv.-en (V. Z., 1980. okt. 31.); Balázs Imre: A szülőföld szerelmese (V. Z., 1980. nov. 8.); Banner; Bíró József: A marosvásárhelyi képtár = Bíró József: Erdély beszélő kövei (Kv., 2008); Clujeni ai sec. 20.; EMP; Deac, Mircea: A. Ci. (Cluj-N., 1978); Duşa, Traian: Pagini de istorie, artă şi cultură 4.; Fekete Katalin: „A természet a művész tanítómestere” (V. Z., 1988. júl. 30.); Fornade; Gaál; Gyergyószárhegyi BME; Házsongárd; Időtár 3; Időtár 4; Külön világban; Molnár; Murádin Jenő: Mv.-i műhely 2. (Új Élet, 19. sz. 1987); Murádin: metszőműv; Mv. műv. vár.; Pelin; Ökrös; P. Á.: Sorok A. Ci. -ról (Új Élet, 19. sz., 1988); Polgár István: A. Ci. gyűjteményes kiállítása (Új Élet, 10. sz., 1975); Predescu; Şincan–Băciuţ 2006; Şorban, Raul: A. Ci. (Buc., 1967); Todea 2013; Tg. –Mureș – Mv; Új Élet (1970. 9. sz.)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE