COSTIN Maximilian Nicolae, §

Piatra Neamţ, 1888. aug. 11., † Buk., 1938. aug. 24.: zenetudós, előadóművész, költő, tanár, újságíró, polgármester. – A líc. -ot Bakóban végezte (1908). Zenei tanulmányokat Parizsban folytatott (1909– ), Henry Berthelier és George Enescu (hegedű) tanítványaként, Berlinben Michael Press és Georg Lehmann (hegedű) (1911–13) és a Stern’sches Konservatorium der Musik- ban (1914), ahol Wilhelm Klatte tanítványa volt. Hegedűórákat vett George Enescutól Párizsban, Buk.-ben, Tescani -ban és Sinaián (1914–18). Buk.-ben a hegedűtanulmányokat elismertető okl. -t szerzett. Külföldön is közölt művészeti kritikákat, Buk.-ben megalapította a Muzica c. lapot (1915–), amelyet M. Mărgăritescuval és Ion Nonna Otescuval vezetett (1916, 1919–20), azután George Breazuval (1921–25). Kezdeményezője és főtitkára volt a Societatea Amicii Muzicei (1916–), ez a háború után Cântarea României néven szerepelt. A Buk.-i Konzervatórium helyettes esztétika- és zenetörténeti tanára (1920–21), hegedűtanár Târgovişteben a Mănăstirea Dealu Katonai Lic.-ban (1921–22), Temesváron hegedűtanár és a Zenekonzervatórium valamint a Nădejdea c. lap igazgatója (1922–25). A Biblioteca Muzicală gyűjtemény (E. Morawetz szerkesztésében Temesváron) népszerűsítését kezdeményezte, így támogatva a román zenét. Tanár és igazgató, Metz Albert után, Mv.-en a Városi Konzervatóriumban (1925–37) és tanár a Mihai Viteazul Katonai Líc.-ban (1932 – 37). szerk.-je volt A Marosvásárhelyi Városi Zeneiskola értesítője (1925–26) kétnyelvű évkönyvnek. Mv. városi tanácsos, ideiglenes bizottsági elnök, polgármester (1931). Megindította a Glasul Mureşului c. lapot (1934–40); elnöke a Vidéki Sajtó Szövetségének (Asociaţia presei de provincie) (1936–). Munkatársa a Gazeta Mureşului (1931–38), Progres şi Cultură (1933–38), Clipa (1936–37) c. lapoknak. A buk.-i Román Opera aligazgatója haláláig (1937–). Kamarazenei koncerteket, hegedűversenyeket adott George Enescu-, Alfred Alessandrescu-, Zeno Vancea-, Nicolae Caraviával és más híres művésszel. Tanulmányokat, cikkeket, zenei krónikákat, ismertetőket, verseket, fordításokat, megemlékezéseket közölt különböző sajtótermékekben: Musica, Universul, Ţara, Nădejdea (Temesvár), Glasul Mureşului (Mv.) és másokban. – F. m.: Vioara, maeştrii şi arta ei (Buc., 1920; Ed. revizuită şi compl. de prof. Zeno Vancea; Buc., 1964); George Enescu (Timişoara, s. a.); Şcoala de vioară, prelucrată după Hohmann; 24 studii melodice ca anexă a şcoalei; Trei capriciu pentru vioară şi pian (Timişoara, 1924); Dracul: teatru (Cluj, 1930); Poezii (Tg. M., 1932); Un mare român Emil Dandea (Tg. M., 1934); Muzica românească (Tg. M., 1934); Şoimii patrupezi: schiţe umoristice (Tg. M., 1934); George Enescu (Timişoara, 1934.); társsz.: Cartea muzicii ( J. G. Lobe: Catechism der Musik c. művének adaptációja; Timişoara, 1923); Ciprian Porumbescu. Baladă pentru vioară şi pian, transcripţie de concert (Timişoara, 1925); Metodă de vioară (Craiova, 1937); La jumătatea veacului: Jurnal (red. Viorel Cosma; Bacău, 1988); antolog.: Breazu G.: Referate oficiale, critici, recenzii, dări de seamă, spicuiri din presă, corespondenţă despre cărţi de cântece (Craiova, 1933); Cot la cot = Vállvetve (Tg. M., 1936); George Enescu: Un geniu al neamului românesc (Buc., 1938); ford.: H. Berlioz: Simfoniile lui Beethoven (Buc., 1921); Flammarion, Camille: Sfârşitul lumii (Buc., s. a.); Mallarmé: Poezii (Tg. M, 1936).
Irod.: Caliga, G.: Almanahul dicţionar al presei din România şi a celei româneşti de pretitundeni (Buc., 1926); Cosma; Hajdó Károly: A mv.-i zeneiskola évfordulójára (Nú., 1999. jan. 12.); Időtár 3; Kim; Morariu, M.: O demascare: Cazul Emil Dandea (Tg. M., 1936); MRL; Muzicieni din Rom.; Ökrös; Poptămaş–Mózes; Posluşnicu; Predescu; Sava; Sârbu; Zenetudományi írások