154.? † 1602.: jegyző, protestáns prédikátor, versszerző. – A Dráva-Mura-közből Csáktornyáról került Mv.-re és itt élt (1590 k. –99), háza, szőlője és szántóföldje volt, melyeket Báthori Zsigmond fejedelem oklevélben mentesített minden közteher alól (1594. máj. 17.). Jegyző Mv.-en. Egyes források szerint a ref. iskola másodtanára volt. Görög, latin és német források alapján írt verses elbeszéléseket, széphistóriákat, ezekkel hozzájárult a költészet nyelvének megújításához. Epikus költeményeivel Zrinyi Miklós elődjének tekinthető. Elsők között fordította magyarra Ovidius Metamorphoses c alkotásának XIII. része alapján a trójai mondát, átültette egy hegedűs-ének nótájára Grobián pajkos énekeit. Munkái névtelenül jelentek meg. – F. m.: Jeles szép história. két görög hertzegről, erős Aiaxról és bölcs Ulissesről. (Kv., 1592); Grobian verseinec m. énekbe való fordítása. Dedekind német költő munkája az eredeti (Kv., 1592; kiad., jegyz., utószó Köszeghy Péter. Bp., 1999; Régenten az Római Feo Aszszonyoknak cifraság tilalmáról való perlődésec az Tanács előtt (Kv., 1599); antológ.: Balassi Bálint és a 16. század költői (Bp., 1979).
Irod.: Cat. Bibl. T. -B.; Időtár 1.; Koncz József: Cs. M. és Marosvásárhelyi Gergely írók életrajzához (Figyelő, 1889); MIL; MNBK; Pers. mureşene (Baranyai). 2.; Pintér; Szinnyei; ÚMÉL
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE