CSEH András Andor

Marosludas, 1895. szept. 12., † Hága, (Holl.), 1979. márc. 9. A kerkhofflaani rom. kat temetőben nyugszik.: r. k. pap, nyelvpedagógus, eszperantista. – Erdélyi egyhm-s pappá szentelték (1919). Káplán több városban, plébános Marosportuson (1926–27). Az eszperántó nyelv kutatja (1910–). Kidolgozta az eszperántó nyelv oktatási rendszerét, melynek sikere után meghívták Mv.-re, majd Kv.-ra, Buk. -be. Újjászervezte a romániai eszperántó mozgalmat és az Eszperántó Világszövetség romániai fődelegátusa (1921), megalapította a Román Eszperantó Központot (1922). Elbocsátották az egyházmegyéből, így életét az eszperantónak szentelte (1924). Genfben, Gdanskban, Bp.-en, Svédországban, Észtországban tanított (1924–), Hollandiában tanított (1930–), ahol róla nevezték el a ma is működő Nemzetközi Cseh Intézetet. Papságából felfüggesztették (1935–), és rehabilitálták (1978–). Az Eszperantó Világszövetség tb. (1934), az Eszperántó Akad. tagja (1938–69). Folyóiratot alapított La Praktiko c. -mel és szerk. -e is több évig (1931–41, 1946, 1948–79).
Irod.: Ferenczi Sándor 2009; MKL; RÚL