CSEREI Mihály, miklósvárszéki, nagyajtai, Cserey Mihály

Csíkrákos, 1667. okt. 21., † Nagyajta, 1756. ápr. 22.: krónikaíró, történetíró, birtokos Kálban. – Cs. János és Cs. Judit fia. Felesége: 1. Kaáli Kun Ilona, Maroslekencén az Apor-kastélyban tartotta esküvőjét (1696). Fiúk: György. 2. Széki Zsuzsanna. – Fogarason (1674–), majd a székelyudvarhelyi ref. koll.-ban tanult (1678–). Családja anyagi és társ. hanyatlása miatt félbeszakította tanulmányait, s apja fogságból való kiszabadítása érdekében gr. Teleki Mihály kancellár szolgálatába lépett (1685–). Kaáli Kún Ilona férjeként Székelykál kedves tartózkodási helye volt. A zernyesti csata után Thököly híve (1690), azután a Habsburgok oldalán viselt tisztségeket (1691–). Nagybátyja, Apor Ist­ván, titkára volt (1692–). Követként vettrészt a Mv.-en tartott ogy.-en (1694); a kincstár szekretáriusa lett (1695); állami szolgálatba lé­pett (1697–). Görgényben tartozkodott (1703–1704), a Rákóczi-szabadságharc mellé állt (1705–); Mv.-en járt hogy a labancok által elvitt kincseit, amit Mikházán őríztetett, visszaszerezze (1706); a zsibói csata (1705. nov.) után a császáriakhoz pártolt. Számos kisebb csatában vett rész a kurucok ellen, miután a kurucok elfoglalták Görgényi birtokát, azt kirabolták, saját élete és családjáé egyaránt veszélyben forgott Brassóba menekült ahol 7 évig maradt. Csíki főkirálybíró (1707–10), majd tartományi biztos, Brassó széki albiztos (1713–), ahol megkezdte emlékiratait írni (1709), majd visszavonult Nagyajtára, ahol az 1661–1712 időszak Erdély történetét írta meg protestáns, Habsburg-barát szemszögből. Alsóköhér-en volt birtoka amit elkoboztak tőle, majd Bátoson volt (1711) tartománybiztos; sokáig Székelykálban élt az ősi udvarházban. A ref. templom részére adományt tett: „veres skarlát persiai dufla szőnyeget, ezüst tányért tíz latból valót, egy karmasin selyemmel varrott ezüst skófiomos keszkenőt” (1701. jan. 1). – F. m.: Vera Historia transilvanica ab anno millesimo sex-centesimo sexagesimo primo, incipiendo elaborata per Tserei Michael in exilio Coronensi 1709. – Tom. 1–2. (Mv., 1767); Nagyajtai Cs. M. históriája (kiad.: Kazinczy Gábor, Pest, 1852; kiad. Angyal Dávid, Bp., 1899); Pótlék-megjegyzései Altorjai b. Apor Metamorphosis-ához (Pest, 1863); Erdély históriája, 1661–1711(Bp., 1883), Cs. M. históriájából = Erdély öröksége, 6.; Haldokló Erdély, 1662–1703. (Bev. Makkai Sándor; Bp., 1941; repr. 1994); Erdély históriája. Kiad. Bánkuti Imre (Bp., 1983); Időtár 1.; Kemény János fejedelem halála = Kovács Attila Zoltán. Erdély szolgálatában: Emlékírók könyve (Pomáz, 2007).
Irod.: Árva Bethlen K.; Benkő K.: Mv.; Erdélyi emlékirat = Féja Géza Erdély emlékezete (Gyula, 2011); Ferenczi Sándor 2012; Gaál 2001; Gulyás; Gyallay; Időtár 1; Kelemen Lajos 2009; Keresztes Gyula: Örökségünk 67.: Udvarházak a Maros völgyében (Nú., 1994. nov. 12.); Kovács Ferenc: Cserei Mihály históriája = Penna historiae; Könyvek által; MAMŰL; MÉL ; MNBK; Pál-Antal Sándor: Pestisjárvány a Székelyföldön 1708–1711 között = Pál-Antal – Simon; Székelység tört.; Szinnyei; Tóth Zsombor: Cs. M. és élettörténetei = Mv. tört. 2.; ÚIL; ÚMÉL