Érsemlyén, 1929. szept. 17., † Mv., 2007. nov. 7.: ref. lelkész, püspök, író. – Felesége: Nagy Emese lelkész (esk. 1956). Leányuk: Emese, hárfaművész (1958–), dr. Nagy Attiláné, két fiúk: Attila Botond (1981) és Kálmán Zsolt (1984). – Iskolái tanulmányait Érmihályfalván kezdte (1936–39), majd Sárospatakon (1939), Debrecenben tanult (1940–43) és Érmihályfalván fejezte be (1944–45). Zilahon folytatta tanulmányait a Wesselényi Koll.-ban, majd Nagyváradon folytatta a gimn. -ot, a Szent László Gimn.-ban érettségizett (1950). A családot kitelepítették, a vagyonától megfosztották, kényszerlakhelyre Csíkszeredába helyezték (1949). Lelkészi oklevelet szerzett Kv.-on a Protestáns Teológiai Intézet (1954), pappá szentelték (1956); teológiai doktorátust szerzett a gyakorlati teológia köréből (1975). Aradon segédlelkész (1954–56), ahol megszervezte az Arad-gáji, egyházközséget és ennek első lelkipásztora lett (1956–57). Az 1956-os m. forradalom egyik romániai áldozata. Letartóztatták (1957. dec. 14.), mert nem jelentette fel híveit, koncepciós perben 10 évi börtönre, munkaszolgálatra ítélték. Megjárta Kv., Mv., Szamosújvár, Jilava börtöneit, Periprava, Luciu-Giurgeni, Sălcia, Grădina munkalágereit, beteg volt hastífusszal Galacon. Hat és fél év után szabadult általános amnesztiával (1964. jún. 23.). Segédlelkész, majd önálló lelkipásztori szolgálat következett Gogánváralján (1964–70). Mv.-en lelkész (1970–76), rövid ideig, a Vártemplomi- egyházközségben, majd a Szabadi úti gyülekezetben, amelynek elszakadását a Vártemplomi gyűlekezettől engedélyezték (1973. szept. 1. – 1974. máj. 1.) és végül a Gecse úti gyülekezetben, a Kistemplomban. Közben egyházmegyei főjegyző (1976–80), a marosi egyházmegye esperese (1980–90); belmissiói előadó (1988–90); az Erdélyi Ref. Egyházkerület 44. püspöke (1990. máj. 4. –2000), a Ref. Világszövetség (1991–) és az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának tagja, a M. Ref. Egyházak Tanácsadó Zsinata lelkészi elnöke (1995–). Püspöki tevékenységét az erdélyi magyarság ügyéért való küzdelem jellemezte. Kiemelkedő szerepe volt a kommunista diktatúra alatt megnyomorított ref. egyház újjászervezésében. Számos templom, gyülekezeti terem építése, javítása, az ősi egyházi javak, iskolák visszaszerzése és azok újboli működtetése a nevéhez fűződik. Sikerült ref. gimn.-ot szervezni Kv.-on, Mv.-en, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden és Székelyudvarhelyen. Mv.-en beindult a diakóniai képzés, a Ref. Kántor-Tanítóképző Intézet, Kv.-on a Ref. Tanárképző Fakultás és a Ref. Pedagógiai Intézet. Az egyetemes zsinat elnökeként bejárta Közép- és Nyugat-Európa, Amerika és Ausztrália m. ref. gyülekezeteit. A Református Szemle mellékletének rovatvezetője (1974–84); Nagy Lászlóval megalapította az Igehirdetőt (1990); több egyházközség létrehozója: Aradgáj (1956), mv.-i Szabadi úti (1973), Szabadság utcai (1983), Cserealji (1988), a Nagyhegyszőlői (1990). 24 könyvet és 57 jelentős tanulmányt publikált (1990 után). Cikkei, prédikációi, versei: Harangszó, Confessio, Romániai Magyar Szó, Népújság, Falvak Népe, Szabadság, Üzenet, Református Szemle, Hűség és szolgálat, Igehirdető, Theol. Forum, Szárszói Füzetek, Egyházi Világ-ban jelentek meg. A M. Ref.-ok Világszövetségének elnöke és az Egyházak Világtanácsa KB-nak tagja (1991–). Elnyerte a Debreceni Ref. Teológiai Akad. díszdoktori címét (1993). A M. Ref. Egyházak Tanácskozó Zsinatának elnöke (1995–). Post mortem M. Örökség Díjat kapott (2007. dec. 15.). Szobrot állítottak emlékének szülőfalujában, a Bihar megyei Érsemjénben, Hunyadi László mv.-i szobrászművész alkotását (2009. nov.). Jobb az Úrban bízni c. életéről szóló dokumentumfilmet készítette Balla Tünde, a Pro Semjén Egyesület elnöke, Csorba Sándor volt a producere (2014). A Kézdivásárhelyi Ref. Koll. felvette Csiha Kálmán nevét (2022. júl. – F. m.: Az igehirdetés dialektikája (prédikációk; Kv., 1991); Út a pusztaságban (Kv., 1991); Az Erdélyi Református Egyházkerület élete 1944–1990 között = Erdélyi egyházak; Fény a rácsokon: Börtönévek vallomása (Bp., 1992; Kv., 1993); Az igehirdetés dialektikája (tanulmány; Kv., 1991; 1997); Isten asztaláról (prédikációk; Kv., 1993); Jeruzsálem kőfalai alatt (prédikációk; Kv., 1993); Holtomiglan-holtáiglan (Kv., 1994); Ábrahám öröksége – Hárántól Hebronig (Bp., 1995); Ábrahám örökösei (prédikációk; Kv., 1995); Kelj fel és járj ! (prédikációk; Kv., 1995); A református egyház, mint az Ige egyháza (tanulmány; Bp., 1997); A királyi szék előtt (prédikációk; Kv., 1998); Isten ösvényein (Kv., 2000); Gyülekezetépítés (Kv., 2000); Jöjj fel a hegyre (prédikációk; Kv., 2000); Jézus érintése (prédikációk; Kv., 2001); A szépség titka (prédikációk; Kv., 2005); Vállalni kell (prédikációk; Kv., 2000); Templomküszöb (versek; Kv., 2002); Téli méhek balladája (Kv., 2002); A börtöntől a püspökségig (Kv., 2004); A cserépedény kincse (prédikációk; Kv., 2006); Harangszó az elsülyedt világból (Kv., 2006); Nemzet és evangélium (Kv., 2007); Nyilakozat = 1990. márc. 19–20.
Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok; Bakó Zoltán: Dr. Cs. Kálmánt választották a Kv.-i Ref. Egyházkerülez püspökévé (Nú., 1990. máj. 8.); Balint; Bustya Dezső. Isten dolgait cselekedni: Temetési igehirdetés D. dr. Cs. K. ny. erdélyi ref. püspök felett (Új Kezdet, 2007. nov., 11. sz.); Csáky; Cselekvő hit: Emlékkönyv Cs. K. püspöki szolgálatának 10 éves évfordulójára (Kv., 2000), Egy erdélyi őrálló emlékére (Népújság, 2007. nov. 9.); Egyed Á. 2013; Elmúlt jelen; Jakab Bálint Mihály: Hitről és magyarságról, múltról, jelenről és jövendőről: beszélgetés Cs. K. -nal (Protestáns Téka, 7. sz., 2007. nov.); Jászberényi Emese: Püspökavatás (Nú., 1990. júl. 3.); Kincses 2016; KKACs; Komoróczy György: Cs. K. emlékére (Polgári Élet, 2007. nov. 16–22); Kuszálik; Magy kutatók;. Nagy Ödön; Nagy Pál: Gond; [Nekrológ] (Nú., 2007. nov. 8.); Pál-Antal 2013; Remeteszeg; Szépréti Lilla: „Ne szóval szeressünk, fiacskáim.” (Erdélyi Figyelő, 12. sz., 1990); Tófalvi 4., 5.; Tőkés István
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE