CSÍKI Márton, Csíky Márton, Csyki Márton

1750., † Mv., 1828. nov. 14. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették, a feleségét is.: kereskedő. – Todor és Samoj Mária fia. Felesége: 1. Kövér Veronika (1758., † 1797. júl. 18., az anyakönyvben 13.). Gyermekei: Mária, Krisztina Rozália (1780–), Ágnes (1783), Terézia (1785), Márton Emanuel Antal (1787. júl. 9–1868. ápr. 5.), János Gergely (1790. okt. 18–1860. márc. 15.), Veronika -Cecilia ikrek (1794. szept. 9–1884. márc. 17.); 2. felesége: Verzár Johanna (1778. ápr. 20. – 1831. jún 14., mv.-i Keresztelő Szent János plébiánia kriptájában nyugszik). Gyermekei száma 19.: István (1799. febr. 22–), János (1801- 1867. máj. 12 ), Terézia (1803–1815. jan. 15.), Anna Mária (1805. aug. 7–1866. nov. 13), József (1806. márc. 8. – 1878. jan. 28); Klára (1808. jan. 29. – 1809. márc. 3.); Tódor (1810. febr. 21. – 1810. márc. 24.), Mária Johanna (1815. máj. 29. – 1816. jan. 14.), Erzsébet Mária (1816. nov. 19. –), Ferenc (1819. máj. 22- 1849. júl. 27). – Néhány évesen került Mv.-re, itt nőtt fel. Már vezette a család Bécsbe tartó kereskedőkaravánját (1770-es -ben). Olyan termékeket hozott, amelyek itt nem voltak: bört, selymet és posztót. Jó viszonyt ápolt a Bécsben élő udvari kancellár Teleki Sámuellel, ő és majd fia, gyakran fuvaroztak Teleki számára küldeményeket (könyvszállítmányt, 1797). Városi polgárjogot kapott így lehetősége nyilt ingatlanok és földterületek vásárlására. Zálogjogon megszerezte a Lázár grófoktól a Maroson túl fekvő Remeteszeg falut és a környéken több földet vásárolt (1810). Az örmény kereskedők befolyásának növekedését a város előljárósága aggódva figyelte (19. sz. első felében). Mv. esküdt közönsége tiltakozott, mert a Maros túlsó partján vásárokat kezdett tartani (1817); a szűcs céh panaszt tett ellene mert boltjában bőrneműt árult a céh privilégiuma ellenére. A város egyik legmódosabb polgára volt. A Sáros u. 1. sz. alatti Bornemisza ház néven ismert barokk palota megrendelője és építetője volt a levéltári adatok szerint (1803), amire még egy emeletet építettek (1811), 27 szobás lett az épület. Az emeletesház hasonló a Teleki Téka, vagy a régi vm. -háza épületéhez. A Keresztelő Szent János római katolikus plébánia templom gondnoka, a gondnoksága idején, a város örmény lakóinak adományából, 9készült és tették a színes üvegablakokat.
Irod.: Bodolai Gyöngyi: Mv.-i ”detektívtörténet” (Nú., 2015. márc. 19.); Gyászjelentő; Máthé Éva: Beszédes sírfelíratok (Krónika, 2010. nov. 5–7.); Mezei Sarolta: Ars Sacra fesztivál – A Csiky családra emlékeztek (Nú., 2022. szept. 28.); Mv.-i örmények; Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Nagy Bodó Tibor: Az Örmények Háza (Központ, 2013. dec. 26–2014. jan. 1.); Orbán János: Mv.-i „detektívtörténet” Szemétben rejlő bizonyítékok (Erdélyi Örmény Gyökerek, 217. sz., 2015. máj. -jún.); Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd; Puskás Attila – sírfeliratok; Puskás -Szász Ávéd; Remeteszeg