DABÓCZI György, DABÓCZI György

Mv., 1861. ápr. 25., † Mv., 1929. aug. 2.: tanító, író. – Fia: D. Mihály, szobrász. – Oklevelét Kv.-on szerezte (1880). A mv.-i Ref. el. fiúiskola (1882), a Ref. leányiskola (1886–1917), majd a Közs. fiúiskola tanítója (1886–1917), rajzot és szépírást tanított, igazgató is volt. A Marostordamegyei Általános Tanítótestület tagja, alelnöke volt. A testület könyvtárát szakszerűen elrendezte. A Mv.-i Kaszinó tagja és könyvtárosa (1902–1904). Magánúton tanulta meg a német nyelvet. Saphir műveiből fordított. Állandóan képezte magát, a rajzolásban és a szépírásban volt kiváló, de nagyszerű hegedűs és énekes is. Cikkei az Erdélyi Újságírók Almanachjában, Család és Iskola, Néptanítók Lapja, Székely Tanügy. – F. m.: antológ.: Aforizmák =Ünnepi könyv; Nemes érzelmek felébresztése: Pályatétel = Emlékkönyv a MT megyei Általános Tanítótestület 25 éves jubileuma alkalmából (Bp., 1903); ford.: Töredékek Saphir műveiből (Mv., 1903); Újabb töredékek Saphir műveiből (Mv., 1907).
Irod.: Biás István; Emlékkönyv; Gulyás; [Nekrológ] (Az Ellenzék, 1929. aug. 2.); Ökös; Sebestyén Mihály: Dabócziáda (Nú., Színes Világ, 13. sz., 2011. ápr. 2.); Ünnepi könyv.