Bucsony, 1893. jan. 22., † Buk., 1969. aug. 18. Temetése Mv.-en az ort. temetőben.: jogász, politikus, polgármester. – Felesége: Sidonia Cristea a pátriárka, Miron Cristea unokahúga (1925. aug. 25). – Tanult Kv.-on és a Bécsi Kereskedelmi Akad. -án (1900–18), a jogtudományok Kv.-on és a közigazgatási tudományok doktora Bécsben. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18); a Román Egyetemista Ifjúság egyesületének elnöke Kv.-on (1918–19), ennek küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1.), a Maros-Torda vm.-i román nemzeti tanácsok és gárdák szervezője; a Kv.-ra bevonuló román hadsereget fogadta (1918. dec. 25.). A román hadsereg oldalán részt vett a Kun Béla vezette őszirózsás forradalom leverésében Mo.-on (1919), ezért „Coroana României” kitüntetést kapott. Egyike a kv.-i Nemzeti Tanács Központi Bizottsága 9 tagjának; a kv.-i városházának első román titkára, tanácsos a polgármesteri hivatalnál (1919–22); kezdeményezte és megszervezte az Avram Iancu szobrának felállítását Kv.-on (1920); létrehozta az Unirea Oraşelor Române egyesületet, amelynek titkára volt (1921–26); Kv.-on léterhozta az Administraţia c. folyóiratot (1921). Mv. polgármestere (1923 jan. 1. – 1926. márc. 15). Az ő polgármestersége ideje alatt létesültek: a Román katona emlékműve (1923); a román elemi iskola Remeteszegen (1923); román iskola létesítése Hidvégen; épületek biztosítása a román iskolák számára (Elemi Iskola, Papiu Ilarian Lic., Unirea Lic., Kereskedelmi Iskola), Mv.-en felállítatta a Monumentul Latinităţii emlékművet (1924), kezdeményezték (1925) és felavatták Avram Iancu szobrát (1930); letették a Főtéren az ortodox és gör. kat. katedrálisok alapkövét (1925), az Inasotthon építését is megkezdték. Felelős szerk.-je az Oraşul c. (1923–40) lapnak. Maros megye parasztpárti képviselője a román parlamentben (1928–34) és a Kamara titkára (1926–28); ügyvédként működött Mv.-en (1928–34). Tagja a marosmegyei tanácsnak (1931–33); elnöke a Nemzeti Liberális Párt marosmegyei szervezetének (1934–37); Mv.-en polgármester (1934. márc. 24. – 1938. jan. 5). Polgármestersége idején történt megvalósításai: a román katona szobrának felállítása (1923), román iskola létesítése Hidvégen, épületek biztosítása a román iskolák számára (Elemi Iskola, Papiu Ilarian Lic., Unirea Lic., Kereskedelmi Iskola), Avram Iancu szobra (1925–30), az ortodox, a gör. kat. katedrálisok és a tanoncotthon alapkő letétele, majd felszentelték az Ortodox Katedrálist a Főtéren (1934. dec. 2.). II. Károly király ez alkalomból Meritul Cultural érdeméremmel tüntette ki. Elkészült a Román Inasok Otthona (1936); felszentelték a Gör. -kat. Katedrálist (1937); Meggyesfalván Vasile Pop szobra (1935), Marosszentgyörgyön Constantin Romanu-Vivu szobra (1936). A Glasul Mureşului c. lap igazgatója (1935–40); parlamenti képviselő (1937–), a Nemzeti Újjászületés Frontja marosmegyei szervezetének tagja (1939). Ügyvéd Buk.-ben (1940–44). Több lap munkatársa: Noi, Voinţa, Gazeta Mureşului, Patria, Infrăţirea, Viitorul Mureşului, Monitorul Unirii oraşelor române, Administraţia română etc. Visszatért Mv.-re (1945–), a Maniu és Brătianu párt jelöltje, Bozdog Ioannal együtt, a romániai választásokon, de a NLP színeiben sikertelenül pályázott egy parlamenti mandátumra, visszatért Buk. -be (1946). Nagybányán a Phönix gyár jogtanácsosa (1947–49). Letartóztatták és kényszermunkára ítélték, amit a Duna-Feketetenger csatornánál Poarta Alba-i építkezéseinél töltött (1952–53); majd kényszerlakhelyen volt Tazlău-n (1953–55). Munkás és éjjeliőr Valea Călugărească-n (1955–69). Holttestét titokban Mv.-en temették el az ortodox fatemplomban, síremléket állítottak neki (1976). Mv.-en utca viseli a nevét (1991–). Szobrát, Anton Raţiu alkotását, Mv.-en állították fel a Győzelem téren (1996. aug. 18). – F. m.: Dare de seamă asupra Adunării Generale de constituire a Uniunei Oraşelor din România (Cluj, 1922); Gazul metan, considerând în special oraşul Târgu Mureş (Tg. M., 1924); Studiul asupra rezolvării prin edificare a crizei de locuinţe şi asupra împroprietăririi cu case a funcţionarilor şi muncitorilor (Tg. M., 1924); Istoricul oraşului TgM (TgM, 1925); Chestiunea moţilor (Cluj, 1926); Mineritul din Munţii Apuseni (1926); Pădurile moţilor (1926); Nemulţumirea Ardealului şi chestiunea minoritară (Buc., 1928), Legile care trebuiesc ştiute de toţi (1933); Noua lege a conversiunii (Tg. M., 1934); Probleme şi realizări edilitare (1934); Consideraţiuni asupra chestiunea minoritară (Tg. M., 1935); Dare de seamă despre starea generală a municipiului Târgu-Mureş şi activitatea administrativă în anul 1934–35 (Tg. M., 1935); Răspuns civilizat unui atac pătimaş (Tg. M., 1936); Dare de seamă despre starea generală a municipiului Târgu-Mureş şi activitatea administrativă în anul 1936 (Tg. M., 1937); De ce l-au achitat juraţii cu majoritate pe dl A Baciu ? (Tg. Mureş, 1937); Prin Cehoslovacia (1937); Politică şi administraţie: culegere de texte (válogat., bevez., jegyz. Dimitrie Poptămaş, Mihail Artimon Mircea; Tg. M., 1996); antológ.: Almanahul Societăţii Academice „Petru Maior”, al Societăţilor pe Facultăţi şi al Cercurilor Studenţeşti Regionale din Cluj (Cluj, 1929); Horia, crăişorul ţăranilor (Tg. Mureş, 1935).
Irod.: 25 ore Mureşene (1994. aug. 20); Ambasador (1996/ 2); Boar; Borbély Andor: Román uralom Erdélyben (Bp., 1936); Bota, Sorina; Caiete Mureşene ( nr. 3, 1995); C. L. (1994. 5. aug.; 1995. marc. 30 ; 2003. jan 22); Costin, Maximilian: Un mare român Emil Dandea (Tg. M., 1934); Figuri pol.; Időtár 3; Időtár 4; Ki kicsoda ?; Man, 3.; Marosi-Helikon; Molter 1.; Morariu M: O demascare: Cazul Emil Dandea (Tg. Mureş, 1936); Mureş, judeţ; Mv.-Balás; Nagyjaink; Ökrös; Old Tg. M.; Politics and political parties in Roumania (London, 1936); Suciu; Popa, Traian: Tg. M.; Poptămaş- Mózes; Predescu; Todea–Fülöp–Avram; Szász Zsombor: Erdély Romániában: Népkisebbségi tanulmány (Bp., 1927); Şincan–Băciuţ 2006; Tg. –Mureș – Mv.; Todea 2013; Tomescu D. I.: Ancheta dela primăria oraşului Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1925); Transilvania, Banatul Crisana, Maramures 1918–28 (Buc., 1929); Tg. –Mureș – Mv.; Un om pentru Târgu Mureş: E. A. D. (Tg. M., 1995)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE