DÁNÉ István

Bikafalva v. Nagykend, 1817., † Szászváros, 1875. júl. 4.: ref. lelkész, gim. igazgató. – Tanult Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden (1836–), hol kollégiumi hivatalokat viselt (1841–43). Külföldön, Berlinben járt, hazatért (1845). Még abban az évben lelkész lett Illyefalván. A szabadságharcban való részvétele miatt fogságban volt, kiszabadulása után állás nélkül maradt. Vajdahunyadra majd Dévára választották lelkésznek (1854), azután Szászvárosra ment ref. papnak (1859–), az ottani gim. tanára, majd igazgatója is. Vajdahunyad-Zarándmegye esperesévé tették (1869), – F. m.: Az emberi kisértések: Zsinati prédikációk (Gyula, 1858); Miként lesz az igaznak emlékezete áldott: Gr Gyulai István halálának százados emlékünnepén 1858 (Arad, 1859); A vajdahunyadi egyházmegye és egyházainak története = Erdélyi egyházkerületi névkönyve (1863).
Irod.: Szinnyei; Zoványi