DÁVID György

Brăila, 1889. okt. 2., † Nyárádszereda, 1949. márc. 17.: ref. lelkész, történész, szótár és tankönyvíró. – Lófő székely nemesi család sarja. Elemi iskoláit Brăila-n, a középiskolát Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban végezte, Kv.-on ref. teológiát végzett (1915), pappá szentelték (1916) és tanári oklevelet is szerzett. Szegeden bölcsészdoktorrá avatták (1923). Tanított a szászvárosi Kuun Koll.-ban és a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban, ahol zsinati képviselő is volt. Papi pályafutását, mint segédlelkész kezdte Közápajtán (1913), onnan Szilágyszegre került mint helyettes, majd Alsóbölkényben mint rendes lelkész működött (–1920), amikor mezítelenre vetkőztették és megbotozták a román hatóságok. Később Bözödön, Kibéden (1921–34), Tordán végül Nyárádszeredában teljesített szolgálatot, mint ref. lelkész (1938–), majd Bedében szolgált haláláig. Volt egyházmegyei főjegyző. A KZST tagja (1944–). Cikkeket, tanulmányokat írt a Ref. Szemle, Székely Közélet, Brassói Lapok, Aranyosszék, Erdélyi Barázda-ban. Kibédi katonák névjegyzéke 1914–1918 c. könyvecskéjében feltűntette a személyi adatokat. Egy ideig az Aranyosszék társszerk.-je volt. Részt vett a népiskolák egységes tankönyveinek szerkesztésében. – F. m.: Román-m. és m. -román szótár (Brassó, 1924); Román nyelvtan és gyakorló könyv (Brassó, 1925); Az erdélyi református egyházközség XVII. századbeli képe (Mv. 1931); társsz.: Magyarok a Kárpátokon túl (Nagy Zoltánnal, Kv., 1932).
Irod.: Illyés Endre: Egyházfegyelem a m. ref. egyházban (Debrecen, 1941); Katona Szabó 2001; Kibéd; Kibéd és egyháza; Kibéd 2.; Mátyus András: Kibéd első vh. -s hőseinek emlékműve (Nő., Színes Világ (2015. júl. 24.); Nagy Ödön; Ref. egyetemes névtár; RMIL; Székelyföld í. k.