DEMETER Károly, szemerjai

Magyaró, 1892. szept. 10. † Bp., 1983. jún. 17.: fényképész, fotóművész, szobrász. – D. Sámuel és fegyverneki Fegyverneky Berta fia. Testvérei: Róbert, Erzsébet dr. Nyerges Gáborné, Ilonka, Albert, Sári. – Mv.-en érettségizett (1910). A fényképész mesterséget Csonka Géza műtermében sajátította el (1910–12). Kétéves vándorút után érkezett Szegedre, ahol Lintner Ferenc műtermét vezette (1914–18). Bp.-en Labori Mészöly Miklós, Kisházi Mária, Strelisky Sándor műtermében dolgozott (1919–23). Belgrádban önálló műtermet nyitott (1924), életútját Párizsban folytatta, ahol a Studio Mandel alkalmazottja (1924–25), majd a Studio Walerie operatőre és műteremvezetője (1925–28). Visszatelepült Bp. -re (1929), társult Halmi Béla fényképésszel (1930–40), majd a M. Filmiroda munkatársaként a kor nevezetes személyiségeit örökítette meg a MNM Történeti arcképcsarnoka részére (1940–45). Műtermet nyitott, ezt szétlőtték (1949–56), vele együtt egész archivumát. Ezután már csak a lakásán fényképezett. A szobrászatot autodidakta módon sajátította el. Kisebb szobrokat és plaketteket készített: Bartók Béla, Kodály Z., Petzval Józsefről, stb. Tagja volt a: Société Francaise de Photographie (1924–28); a Kisiparosok Országos Szervezetének (1950–72); a M. Fotóművészek Szövetségének (1980–); és a M. Népköztársaság Művészeti Alapjának. Kitüntetései, címei: Tuniszi Dícsőség Rend (1925); a Francia Tud. Akad. Pálmrend lovagja (Párizs, 1928); Albrecht és József főherceg udvari fényképésze (1941); M. Királyi Kormánytanácsos (Bp., 1943); Köztársasági Érdemrend (Tunézia, 1968). – F. kiáll.: önálló: Párizs (1926); csoportos: Orsz. Fényképész Kiáll. (Bp., 1921); Salon International de photographie (Párizs 1924; 1925); Sociedad Fotografica de Zaragosa (1925, aranyérem); La Revue Francaise de Photographie (Párizs, 1925, ezüstdiploma); II. Nemzetközi Művészi Fényképkiáll. (Bp., 1927); V. Országos Kézműipari Kiáll. (Bp., 1937, aranyérem); A M. Fotóművészet 125 éve (Bp., 1966). – F. m. fotói: Invocation (1924); Félelem (1925); Szőlőfürt (1926); Vidéki földesúr (1927); Tánctanulmány (1927); Költő portréja (1927); Akt tükörrel (1928); Cigarettázó nő (1928); Táncosnők (1949).
Irod.: RÚL