Kibéd, 1885. dec. 3., † Kibéd, 1970. dec. 4.: cseléd, népi énekes. – Kilenc gyermekes családból származott. Segítette a családját, azzal hogy két leánytestvérével, 16 éves korától, szolgálni ment. Bp.-en volt cseléd, a Nagy Molnár István minisztériumi számvevői főtanácsos családjánál. A Nagy Molnár család és Bartók Béla édesanyjával Gerlicepusztán nyaralt, ekkor hallgatta meg és jegyzett le tőle 6 népdalt Bartók Béla (1904). Ezek kezdő sorai: Dombon van a házam, dombon lakom én; Piros alma leesett a sárba; Száraz ágtól messze virít a rózsa; Az én babám lilaszín szoknyája; Le van az akácfa földig nyesve, Édes fiam, házasodjál meg. Lidi húga, Anna énekét is lejegyezte Bartók Bp.-en (1906). Ráduly János Kibéden kutatta fel Bartók Béla első adatközlőjét (1970. aug. 29.) és beszélgetett vele.
Irod.: Bartók – könyv, 1970–1971 (Buk., 1971); Cseke Péter: Bartók reánk sütő arca (Falvak Dolgozó Népe, 1970. szept. 23.); Kibéd; László Ferenc: Megjegyzések a Bartók-életrajz D. L. -epizódjához = László Ferenc: Batók Béla: Tanulmányok és tanuságok (Buk., 1980); László Ferenc: Mit ér az emlék? (Utunk, 19. sz., 1974. máj. 10.); Ráduly János: Bartók – D. L.-ről (Nú., Múzsa, 728. sz., 2006. márc. 4.); Ráduly János: B. B. kibédi énekese [Dósa Lidi] (Erdélyi Toll, 2. sz., 2009); Szász Károly: A forrásnál (V. Z., 1970. szept. 27.); Szépréti Lilla: A népballadagyűjtő szerencséje (Új Élet, 1. sz., 1972. jan.)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE