DRĂGAN Emil

Felsőtatárlaka, 1886, máj. 5., † Mv., 1962. jún. 10.: tanító, tanfelügyelő. – Iskoláit a szülőfaluban, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1902). Gyergyóhollóra nevezték ki, ahol román és m. tannyelvű iskolát hozott létre (1904), amely ma a nevét viseli. Nyárádtőn volt tanító (1906–34), majd iskolaigazgató, ahol a ma is használt iskolát építteti fel. Az iskola ma az ő nevét viseli. Az ASTRA dicsőszentmártoni és mv.-i tagozatában tevékenykedett (1918); megalapította Nyárádtőn a Román Nemzeti Tanácsot és a Román Nemzeti Gárdát. Mv.-en létrehozott egy „Memorandista” önkéntesekből álló egyesületet, amely a nagy egyesülés megvalósításáért küzdött. Más személyisegekkel együtt Bp.-en négy hónapon keresztül folytattak tárgyalásoka az erdélyi románság jogainak biztosításáért. Mv.-en az egyesülés utáni időszakban, első román tanfelügyelő (1918–), Az első vh.-ban a román hadsereg tisztje lett; segédtanfelügyelő (1924); a Román Nemzeti Párt (PNR) és a Nemzeti Parasztpárt (PNŢ) tagja. Politikai és kulturális érdemeiért a Román Koronarend Lovagja kitüntetés kapta. Egyesülés utáni időszakban Maros megye első román tanfelügyelője. Ebben a minőségében sokat tett a román nyelvű oktatás létrehozásáért és elterjesztéséért. Félvaksága miatt nyugdíjba kényszerült (1930). Teljesen vakon húnyt el. – Cikkei: Foaia Şcolastică-ban.
Irod.: Dascăli mureşeni 2.; Gulyás; Suciu; Ungheni–735