ENDES István

Csík ?, 1668. ápr. 8., † ? : jezsuita szerzetes, misszionárius, tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1685–6-os tanévtől, 1685. jan. 13.–). Ő az első jezsuita, aki a reformáció után a katolikus hit terjesztésére Mv.-re érkezett, a Kapi Gábor rendfőnök vezetése alatti kv.-i Missio Dacica jezsuita rendház kiküldötteként (1702. szept. 23). Mv.-en rendfőnöksége idején telepedtek meg a jezsuita szerzetesek. Átvette a mv.-i katolikusok 5 férfiből 3 nőből álló közösségét (1702. szept. 23.), a jezsuita atyákkal megindította a kat. egyházközség reneszánszát Mv.-en (146 év üldöztetés után). Eleinte a Boér Simon, fogarasi fökapitány, marosszéki birtokos nemes házát bérelték, azután a Makariás házban laktak, majd megvásárolták Boér Simon, Keresztúri Miklós és a Lugosi család telkeit (1704), majd Boér Simon odaajándékozta a házát is. Ezzel elindult a mv.-i r. k. egyházközség újraszerveződése. A ház átvétele után az egyik nagyobb szobából Sacellumot alakított és megkezdte a misézést. Ezután megvásárolták Szabó Ferenc örököseitől annak 1623-ban épült házát, melyet kolostorrá alakítottak (1709). Felépítettek egy fakápolnát (1704), amelyben a fejedelem II. Rákóczi Ferenc is részt vett egy misén látogatása és fejedelemmé választása alkalmából (1707). Mv.-i tartózkodása alatt (1702. szept. 23.–1714), logikát tanított a kat. iskolában (1705–), majd plébános volt (1716–). A parókia Domus Historia kötetében bevezette a reformáció utáni kat. egyház eseményeit megörökítő történelmi feljegyzéseket. Igy a házi napló első lapján már bizakodó megállapítással írta a reformációval gyökeresen átformált székely főváros láttán szerzett benyomása nyomán: Oppidum hoc vocationi nostrae accomodatissimum (Ez a város a mi munkálkodásunkra nagyon alkalmas). Megkezdték a főtéren ma is álló r.k. templom építését, Keresztelő Szent János védnökségébe ajálva azt (1728. aug. 8.). Az építési terveket Scherzer Valentinus jezsuita szerzetes készítette, építőmester a Kv.-ról érkezett, schwalbachi (No.) Hammer Konrád volt. A négy oltárral és két toronnyal rendelkező templom részlekekben készült el (1750. okt. 4.), az első kripta (1732), a főoltár Haller János és felesége, Dániel Zsófia, rendelésére Schuchbauer Antal és Nachtigal Johannes munkája (1755), a szószék Bethlen Miklós rendelésére (1757), a mellékoltárok és teljes a berendezés is elkészült (1764), a kupolát Szirmai Béla festette ki (1900). A jezsuiták elhagyták Mv. városát (1733), a templom a r. k. papok birtokába került, és az atyák világi papként v. tanárként folytatták tevékenységüket.
Irod.: Fodor Sándor (S.): Hogyan lett Mv. iskolaváros? (Nú., 1997. aug. 5.); Időtár 1; Jezsuita évk.; Krón. Füz. (1937, 2/6; 1940. 4/10); Lestyán F.: Mv. katolikus múltja = Mv. történetéből M. Vásárhelyi r. kath. iskolák és nevelőház (Székely Naptár, 1844–45); Man: Tg.M. 1; Márton Judit; Mv.-i Plébánia; Pál-Antal; Pál-Antal 2003; Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor; R.k. okt.–1; R.k.okt.–2 ; Székely kal.