Dés, 1906. szept. 20., † Mv., 1990. szept. 30.: biókémikus, egyetemi tanár. – A középiskolát Désen kezdte és Kv.-on a Marianumban érettségizett (1927), Kv.-on az I. Ferdinánd egyetemen és Iaşi-ban végezte, vegyészi oklevelet (1936), fizika-kémia tanári diplomát szerzett (1937). Középiskolai tanár Désen; vegyész a kv.-i Gyógyszergyárban; tanított a kv.-i FJTE-en (1940–) az orvoskémiai szakon tanársegéd, adjunktus, a kémiai tudományok doktora (1944). Az Orvosi Kar Mv.-re költözött és itt tartotta az orvosi-vegytani tanszéken az elméleti és gyakorlati órákat (1945–), a Gyógyszerészeti Kar alapító tanára, az Általános- és Szervetlen- kémiai Tanszék létrehozója (1948–57); egyetemi előadótanár, majd a Gyógyszerészi Biokémia Tanszék vezetője nyugdíjazásáig (1952–67). Nyugdíjazása után is az Akad.-i Kutató Bázis Biokémia Szakosztályának vezetője (1956–77). Foglalkozott a zsírok oxidációjával, a sejtek légzési anyagcseréjével, a kísérletes encephalopathia kérdésével; férjével együtt új rákellenes anyagot állított elő és szabadalmaztatott. Biokémiai tanulmányait román, m. és német szakfolyóiratok közölték: Hoppe-Seyler’s Zeitschrift für Physiologische Chemie, EME Orvostudományi Szakosztályának Értesítője, Orvosi Szemle, Rev. Med., M. Onkológia, Studii şi Cercetări de Neurologie, Die Naturwissenschaften. Jelentős a szerepe a Farmacopeea Română (VI. és VIII.) kidolgozásában; orvoskémiai (1947), általános és anorganikus kémiai (1950–52), m. (1962) és román biokémiai (1963–64) tárgyú egyetemi jegyzetek szerzője. – F. m.: társsz.: Farmacopeea română ( Buc., 1956, 1965); Biókémia (Nemes Lászlóval; Mv., 1959); Biochimie Medicală (Manta-val; Buc., 1961); Cercetări medicale. (Buc., 1968).
Irod.: Facultatea de Farmacie; Genersich; Mv.-i Gyógyszerészeti Kar; [Nekrológ] (Nú., 1990. okt. 2.); Barabás-Péter M.-Péter H.M.; Péter H. M.; Péter H. M. 2013; RMIL; Todea–Fülöp–Avram
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE