FABRITIUS Karl, Fabritius Carl, Fabritius Károly

Segesvár, 1826. okt. 28., † Bp, 1881. febr. 2. szülővárosában temették: ev lelkész, tanár, történész. – A gimn. -ot szülővárosban végezte (1847), teológiát (1847–49), klasszikus filológiát és történelmet tanult Lipcsében és Bécsben. Tanulmányutján Németo.-ban, Szászo.-ban, Berlinben, a Rajnamentén kutatta a 12. sz. – ban Magyaro.-ra kivándorolt szászok nyomait. Bécs, Pozsony, Nagyszeben után (1850 okt. –), Segesváron tevékenykedik mint tanár (1855–). Tanártársaival és Schuller Mihály főpap elnöklete alatt megalapították a Verein für Siebenbürgische Landeskunde vidéki osztályát; emellett ev. másodlelkésszé választották Segesváron (1855–), majd első segédlelkész (1865–68). Szászapoldon lelkész (1868–79). Ogy.-i képviselő Bp.-en (1872–75, 1875–78), előbb Deák- párti, majd szabadelvű programmal, így idejének nagyrészét a fővárosban töltötte haláláig. Tevékenyen részt vett a politikai életben, a hatvanas években egyik vezére volt az ifjú szászok hazafias pártjának. A szász konzisztórium nem nézte jó szemmel politikai tevékenységét, támadásoknak kitéve lemondott papi hivatásáról (1879), hogy történelmi kutatásainak szentelje idejét. A MTA megválasztotta levelező tagjának (1872). Bp.-en halt meg véletlen szerencsétlenség következtében. Győry Vilmos tartott fölötte búcsúbeszédet, a MTA –án Kozma Ferenc emlékezett meg róla (1883. ápr. 3.). A Siebenbürger Boté szerk. (1850. aug. -szept). A történetírás terén kiváló munkásságot fejtett ki. Erdély 15. – 18. sz.-i művelődés és politikai történelmét kutatta. Történelmi cikkei, értekezései és egyébb közleményei jelentek meg hazai és külfödi lapokban: Archiv des Vereins für sieben­bürgische Landeskunde. A nyomtatásban megjelent művein kivül kézirat ban maradt tanulmányait a nagyszebeni Állami Levéltár őrzi. – F. m.: Der Process des Schässbürger Bürgermeisters Johann Schuller von Rosenthal (Wien, 1852); Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadschreibers Georg Kraus 1608–1665 (Wien, 1662, 1664); Die Beachtenswerthe Mahnung des Vereins der Gustav-Adolf Stiftung an die kleinen, Leute welche grosse Ziele erreichen wollen (Schässburg, 1871); Rede, gehalten über den Personalerwerbsteuer-Gesetz entwurf in der Unterhaussitzung von 17. März 1873 (Bp., 1873); Urkundenbuch zur Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete des selben ehedem befindlichen Orden (Hermannstadt, 1875); Pemfflicher Mark szász gróf élete különös tekintettel a reformátio elterjedésére az erdélyi szászok között (Bp, 1875); Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből (Bp., 1878; új kiad.: Ódon Erdély, I. Szerk. Sas Péter. Bp., 1986); kézirata: Repertorium zur Geschichte Siebenbürgens; Die Geschichte des Jesuiten Ordens in Siebenbürgen; Die Reverse sächsische Städte für Georg Rákóczi I.; Verhandlungen der Hermannstädter wege Abretung einer Kirche an die Katolike; Zur Herkunft der Sachsen in Siebenbürgen; Johann Hunyadi’s Leben; Aufstand der Siebenbürger gegen König Mathias 1467.
Irod.: Emlékbeszédek a MTA tagjai felett (Bp., 1904); Fülöp–Ferencz; Karácsonyi János: Magyaro egyháztörténete főbb vonatkozásaiban 970–1900 (Nagyvárad, 1906); Kozma Ferenc: Emlékbeszéd F. K. levelezőtag felett (Bp., 1883); LSS; MÉL; MNL; Szabó–Szögi; Szinnyei; Szinnyei József; Todea 2013; ÚMÉL; Zoványi