FALUVÉGI Albert

Megosztás:

Torboszló, 1843. szept. 13. † ? : tref. Lelkész, tanítóképzőintézeti igazgató. – Apja halála után átköltözetek Székelyszentistvánra (a mai Hármasfaluba). – A gimn. befelyezése után bölcseleti és jogi tanfolyamot végzett Mv.-en, majd a Nagyenyedi Teológiai Akad. -án tanult és papi vizsgát tett, a marburgi egyetemren teológiai és bölcseleti előadásokat hallgatott (1868–). Tanulmányutat tett Svájcban, Párizsban, Gothában a tanítóképzőben tanult (1869). A zilahi tanítóképző tanára (1870–92). Az intézet megszünése után áthelyezték Kiskunfélegyházára, a tanítóképző igazgatója (1892–97). Munkatársa volt a Néptanítók Lapja, Népnevelők Lapja, M. Tanügy, Család és Iskola, Magyar Tanítóképző c. szaklapoknak; főmunkatársa volt a Szilágy-nak; írt még a Hon, Kelet, Pesti Napló és Nagyvárad-ban; szerk. -tette a Szilágymegyei tanítótestület első (1873–76) Évkönyvét (Mv., 1877), valamint a zilahi állami tanítóképezde Értesítő-jét (1873–).
Irod.: Gulyás; Olosz Katalin: Adatok a Két rab úrfi m. ballada ismeretének történetéhez = Könyvek által..; Rugonfalvi Kiss; Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei