FARCZÁDY Elek, § Farczádi Elek

Mv., 1890. ápr. 9., † Mv., 1974. febr. 5. sírja a mv.-i Ref. temetőben: tanár, történész, művelődéstörténész, könyvtáros, levéltáros – Felesége: Geszith Nelly Jolán († 1975. nov. 11.). Leányuk: F. Éva Teleki Endréné (Mv., 1946. okt. 13. –), vegyész. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban (1908. jún.), az egyetemet mint Eötvös-kollégista Bp.-en végezte, bölcsészdoktori és történelem- latin szakos tanári oklevelet szerzett, doktorált (1912). Doktori disszertációja: Az edélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre és működése 1437 elött. Egyévi bp.-i tanárkodás (1912–13) után ösztöndíjjal Párizsban a Sorbonne-on és az École Nationale des Chartes Főiskolán diplomatikát és paleográfiát tanult (1913–14). Tanár Gyergyó-szentmiklóson (1915–1919). Mv.-en tanított a felsőkereskedelmi iskolában m. és francia nyelvet (1923–1941), és az isk. igazgatója is volt (1940. szept. 10. – 1945). A Ref. Koll.-ban óradaó tanár (1923–37). A KZST titkára (1928–34, 1943–1946) és jegyzőkönyv vezetője (1923–40). Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). A szakoktatás tankerületi előadója (1941–1945), és tanügyi tanácsos. A ref. koll. -mi könyvtár vezetője (1946–), majd az egyesített Teleki-Bolyai Dokumentációs Könyvtár igazgatója (1951–1961 szept. 1.). Hozzájárult a Bolyai-Múzeum és Könyvtár új szakszerű elhelyezésséhez, a Teleki Téka épületében. A mv.-i Műemlékvédelmi Bizottság tagja (1955. febr. 10.). A Bolyai Farkas Centenárium ünnepi szónoka (1957). Elsősorban Erdély történetével, különösen Bethlen Gábor korával foglalkozott, valamint a koll.-i könyvtár történetével. Koncz József hártyakódexet adományozott a ref. tanoda könyvtárának (1860), ebben a Koncz-Kódex nevet viselő Bibliában, fedezte fel és közzé tette Szabó T. Attila prof.-ral az ötödik m. nyelvemléket, a Mv.-i sorokat (1956). A Kelemen évkönyvben a Bolyai könyvtár történetét és értékeit ismertette (1957). Művelődéstörténeti és irodalomtudományi tanulmányait közölte a Zord Idő, Utunk, Művelődés, Művészet, Könyvtárosok Tájékoztatója, Călăuza bibliotecarului, Korunk, M. Nyelv. Nyugdíjasként rendezte a Bolyai-könyvtár okleveles, kéziratos, színházi és gyászjelentés-anyagát, feldolgozásra készítette elő az ősnyomtatványok gyűjteményét közösen Bustya Endrével. Egyházi tisztségei: a Marosi egyházmegye világi képviselője (1951–), a gecse úti egyházközség tiszteletbeli (1957–), majd az Alsóvárosi egyházközség főgondnoka volt (1961–). Nyugalomba vonulása után (1961) a ref. egyházközség levéltárat rendezte, az első igazgatója. Kutatómunkát végezett, megírta a ref. egyházközség 400 éves történetét és számos adatot szolgáltatott az orvostörténeti tanszéknek, valamint a mv.-i vár restaurálásához. A Securitate megfigyelési listáján szerepelt (1964. nov.). Javasolta a Bolyai János utolsó mv.-i lakhelyének a megjelőlését (1971. ápr. 3). Aranyoklevelet kapott a bp.-i Eötvös Loránd TE-en (1962) és gyémántdiplomával jutalmazták dr.-i címének megszerzése 60. évfordulóján. – F. m.: Az erdélyi vajdák igazságszolgáltatási hatásköre és működése az első erdélyi unio 1437 előtt: Doktori értekezés (Bp., 1912); Paul Scarron: Irodalmi tanulmány (Mv., 1921); Álmok koldusa. (Versek; Bp., 1927); A mv.-i ref. egyház története (Mv., 1940); A mv.-i Bolyai tudományos könyvtár = Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára (Buk., 1957); A mv.-i ref. egyházközség élete (1556–1948) (szerk. Fülöp G. Dénes; Mv., 2000); Adatok a Vártemplom órájának történetéhez = Spielmann József orvostörténész emlékkönyve; társsz.: A Mv.-i sorok (Szabó T. Attillával; Buk., 1957); A Mv.-i sorok és a Mv.-i glosszák. Bevezetéssel, jegyzetekkel közzéteszi Farczády Elek és Szabó T. Attilla (Buk., 1973); antológ.: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (Buk., 1957.); Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); kézirata: Mv. város monográfiája (társsz. Fuchs Simonnal és Lupşa Ioannal); Az 1851–54-i székelyföldi összeesküvés; A mv.-i szőcs-céh XVIII. századi számadáskönyve; Adatok a középkori Erdély pénzügyeinek történetéhez; A mv.-i közoktatás kezdetei; Adatok Bethlen Gábor külpolitikájához, Anatole France: Le génie latin c. művének fordítója.
Irod.: Adadmovits Sándor: Mv. „mindentudó” tudósa (Nú., 2000. máj. 13.); Adamovits Sándor: Az Úr csodásan működik (Új Kezdet, 6. sz., 2000. jún.); Bakó Zoltán: F. kézirat a toronygombban (Vásárhelyi Hírlap, 2010. ápr. 9.); Benlő Samu: Köszöntő F. E 80. születés napjára (Korunk, 1970/4); Berekméri Árpád-Róbert: A Mv.-i Ref. Vidéki Gyűjtőlevéltár 50 éve (1961–2011) (Korunk, 8. sz., 2012); Bodolai Gyöngyi: A múlt bűvöletében (Nú., 2012. ápr. 19.); Boér Hunor: A Magyar Autonóm Tartomány Múzeumainak Kollektív Tanácsa (1956–1957) = Maros megyei m. 3.; Catalogus Incunabulorum Bibliothecae Teleki-Bolyai (Tg. M., 1971); Csekme; EM; Dr. F. E. [Nekrológ] (V. Z., 1974. febr. 7.); Fülöp G. Dénes: Vártemplomi egyházközség története (Új Kezdet, 7–8. sz., 2000), Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 3; Időtár 4.; Izsák József: F. E. 80 éves (Igaz Szó 1970/4); Înv. comercial econ.; Jakó 1976; KMI; Kocziány László: Dr. F. E. emlékezete (V. Z., 1974. febr. 10.); Marosi Ildikó: A Mv.-i Sorok felfedezője (Új Élet, 9. sz., 1970); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; A. Máthé Sándor: 30 éve hunyt el Dr. F. E. (Új Kezdet, 2. sz., 2004. febr.); MÉL; MIIB; Molter 1.; Mv. tört. 2.; Mv.-i ref. temető; Mv.-i sorok; Nagy Pál: Beszélő múlt (Új Kezdet, 7–8. sz., 2000), Nagy Pál. Napló nélkül (Mv., 2007); Nagy Pél: Beszélő múlt (Nú., 2000. aug. 1.); Nagyjaink; Oláh-Gál; Ökrös; Réthy–Váczy; RMIL; RÚL; Szabó–Simon–Szögi; Szabó T. Attila: Egy ember az emlékezés fényében (A Hét 1974/11); Székelyföld í. k.; Todea 2013; Tonk Sándor: Egy mv.-i histórikus: dr. F. E. (Népújság, 1990. ápr. 12); ÚMÉL; ÚMIL