FAY Ştefan J., br., álneve: Ştefan Andrei (1956-ig)

Szőkefalva, 1919. júl. 2., † Nisa , 2009. jún. 26.: író. – Joseph de Fay diplomata és Kemény Gabriella fia. Buk.-ben tanult, az elemi után (1926–30) a Dealul Kolostor Katonai Líc.-ban folytatta tanulmányait (1930–35), majd 2 évig a Szépművészeti Akad. hallgatója szobrász szakon (1937–39), mesterei Corneliu Medrea és Ion Jalea. Párhuzamosan az egyetemen Mircea Eliade, Mircea Vulcănescu, Petru Comarnescu előadásait hallgatta. Buk.-ben a Népművészeti Isk. festészeti szakát is elvégezte (1960–64). Magyarbükkösön minden vagyonát kisajátították, a szökefalvi családi birtokról elüldözték (1949. márc.), kényszerlakhelyéül Gyulafehérvárat jelölték ki. Munkanélküli, majd Buk.-ben ácsként építőtelepeken dolgozott (1949–54), a szakszervezetek kiadójában szerk. (1954–58), de elbocsátották. Nehéz munkanélküli időszakot következett. Különböző munkákat vállalt el: a buk.-i Nemzeti Színház díszlet műhelyében dolgozott, színházi díszleteket festett, plakátokat készített, templomi restaurátorként részt vett a görgényi kolostorokban végzett munkálatokban a (Ghighiu, Titu, Patriarhie, Capela Ghencea-Militari, Sf. Elefterie) Tattarescu falfestményeit renováló csoportban, amelyet Vasile H. Rudeanu festő vezetett.); könyvtáros az ICSIM-nél nyugdíjazásáig (1959–81). Az irodalomban riportokkal és elbeszélésekkel debütált az Universul literar c. lapban (1940). A Román Irószövetség tagja (1952), lemond (1956). Újra az Írószövetség és a Román-Amerikai Akad. tagja. Regényeiben Marosmegye Régen, Mv. és környéke is megelevenedik. Írásait közli Universul literar, Tânărul scriitor, Contemporanul, Femeia, Flacăra, Astra, Viaţa militară, La Roumanie nouvelle. – F. m.: Noul oraş (reg.: Buc., 1952); Spre şantier (reg.; Buc., 1953); Împreună (Buc., 1953); Pe drumuri craiovene (rip.; Buc., 1954); Pe Şoseaua Basarab (rip.; Buc., 1955); Minerii din Valea Jiului (rip.; Buc., 1955); Fata plutaşului (reg.; Buc., 1956); Acea noapte, acea zi de iarnă ‘33. (Buc., 1973); Acea noapte, acea zi de iarnă (Buc., 1973); La cina din nouă sute şapte (Buc., 1977); Caietele locotenentului Florian (Buc., 1983), Une lettre pour Marcel Moreau (tanulm.; Belgia, 1984); Moartea baroanei (Buc., 1988, 1994); Sokrateion sau mărturisire pentru om (Buc., 1991); Bal la castel (Buc., 1993); Caietele unui fiu risipitor (Buc., 1994); Rădăcinile răscoalelor ţărăneşti din România, 1907 (Buc. -Paris, 1995); Două texte pentru Mircea Vulcănescu (Paris, 1997); Sub casca de aur a lui Mambrino (Buc., 1997); Sokrateion: Mărturie despre Mircea Vulcănescu ( 2. jav. kiad.; Buc., 1998). – Irod: Cosma; DGLR; DSR; Fay: Sokrateion