FOGARASI PAP József, Fogarasi Pap Josephus, Pap József, fogarasi

Szászváros, 1744. aug. 26., † Mv., 1784. dec. 17.: tanár, ref. lelkész, filozófus, matematikus. – Apja F. P. Máté főiskolai tanár, nagyapja Papp Mihály fogarasi városi polgárként vette fel a Fogarasi nevet. Egyéves korában meghalt az apja (1745) és Abacs József gerendi pap vette gondjaiba. Felesége: Wibel Erzsébet, aki hamar megtanult magyarul, holland ezredes leánya. – A nagyenyedi koll.-ban tanult kilenc évig (1760–69) héber-, görög-, latin nyelvet, arheologiát, történelmet, földrajzot, természettant, mennyiségtant, teológiát és filozófiát; a retorikai osztály prceptora (1768). Összeütközésbe került Kováts József filozófiaprof. -al; Teleki Sámuel gr. ajánlólevelével külföldre ment: Baselben filozófiát hallgatott (1769–), majd Odera-Frankfurtban (1770), Gröningenben (1771), Franekerben (1772), Utrechtben (1772–74) folytatta egyetemi tanulmányait (1772–74). Három évet töltött Utrechtben, ahol Hahn és Henner tanárok bizalmát megnyerte, Hahn fia nevelését is rábizta, több előkelő tanítványa volt pl. az indiai alkirály fia is. A tudományos szinódus végzése alapján lel­késszé avatták (1774. jún. 7), majd a szépművészet mesterévé és bölcsészdoktorrá (1774. aug.). Ugyanazon évben megnősült. Ezután visszatért Erdélybe, Szászvárosban telepedett le ahol, ahol tanított, pap volt (1774–79). Szászvárosi lelkész korában (1778) elnyerte a berlini tudomány és szépművészeti Akad. pályadíját egy latin nyelvű értekezésével, amelyben a zenei és számtani felfogás és szerkesztés külömbségéről értekezett, Berlinben jelent meg. Mv. -re hívták meg a bölcselet és mennyiségtan tanárának (1779. nov. 27. – 1784). Az első professzor volt, akit II József a budai egyetemre kinevezett rendes tanárnak (1784. okt. 26.), de hirtelen halála miatt nem foglalhatta el állását. Alkalmi költeményei, teológiai, morál-filozófiai munkái jelentek meg latin, francia, holland nyelven. A berlini, harlemi, leydeni és seelandi akad. -ákon (1772–84), tizenegy pályázatával öt aranyérmet, egy ezüstérmet, hárommal dicséretett nyert, összesen 234 arany értékben. Az arany emlékpénzeket, melyekkel jutalmul kapott a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Általa a mv.-i ref. koll. bekapcsolódott az európai tudományos életbe. Elsőként tanította Mv.-en Christian Wolff és Leibnitz tanai szerint az aritmetikát, geométriát és trigonometriát, mint arról beszámolt jelentésében a Ref. Főkonzisztóriumnak (1781. okt. 11.). Szigeti Gy. Mihály síriratot készített emlékére, melyet Koncz József közöl Benkő József sírkőfeliratával együtt. Peczeli József is írt 22 sorból álló sírverset. Tisztelői Kv.-on nyomtattak (1785) Charta funebrist, melyet Gombási István szerkesztett. – F. m.: Novae Martis et Veneris Syzygiae ac auspicatisssium perichelium – Báró Kemény Zsigmond és gr. Teleki Juliánna mennyegzőjére írt latin és m. versek (s. l. 1766); Dissertatio nova de sensu morali (Lugduni, 1773); Dissertatio philosophica inauguralis de natura aeternitatis successionis experte, et duratione rerum successiva initium necessario habente. (Trajecti ad Rhenum, 1774); Bruz László. csudálatos bágyadásának és abbol egy liliomszál. Száraz Mária által lett kivánatos meggyógyulásának rövid históriája..: Mennyegzői vers (Szeben, 1778); Minden asszonyi nemet megékesítő keresztényi igaz virtusoknak egy tökéletes példánya. széki Teleki Eszter gr. Toroczkai Zsigmond élete párja, kinek kegyességéhez szabott életét és ahhoz hasonló halálát együgyüen de igazán leirta. : Gyászvers (Kv., 1779); Dissertatio sur la force primitive, qui a remporté le prix proposé par l`Académie royale des sciences et belles-lettres pour l`année MDCCLXXIX. – Dissertatio de vi subtantiali, ejus notione, natura et determinationis legibus. (Berlin, 1780) Csak a címlap francia nyelvű; Verhandeling von… ter beantwoording der vraage door de heeren bezorgeren van het Stolpianisch legaat, voorgesteld in den jaare 1782. Disputatio, qua demonstratur, non esse contra naturam Dei perfectissimam, efficisse mundum, in quo mala insunt) (Leyden, 1784); Pályamunkái: Potest-ne naturae scrutator ex cognitis jam observationibus et experimentis consectaria ad disquisitionem causarum hactenus incognitarium phenomenarum colligere ? si possit qua ratione hoc fiat ( 1775) (első pályaműve a flessingi tudóstársaság pályázatára 1772.-ben 30 arany értékű emlékpénzt nyert- hollandra is lefordították); Disquisitio utrium homini innatus, sit aliquis sensus, quo dirigatus ad dignoscendum et impellatur ad faciendum bonum morale ? Accedunt de eodem argumento dissertationes IX. … – Latine (Lugduni Batavorum, 1774) ( második pályaműve, ezzel a leydeni akadémián 1773. ban második jutalmat nyert); A Dans toute la natureon observe des effets : il y a done des forces c. művének kivonatát Aranka György hagyatékában találták meg (Berlin, 1788), ez a harmadik pályaműve, amelyért a berlini akadémia kitűzésére nyert el és 50 aranyat kapott (Berlin, 1778 latinul jelent meg), Possitne unnitas dei ex sola ratione demonstrari ? Fueruntne populi vel philosophi, qui ad ejus cognitionem absque ullo revelationis alicujus auxilio pervenerunt ? (Lugd. Batavorum, 1780) (negyedik pályaműve Leydenben a második jutalmat nyerte); Potestne demonstrari, dari providentiam specialem a generali, qua deus secundum leges generales hunc mundum administrat, distinctam ? Si ita possuntne certi proferri characteres, quorum ope effecta specialis prividentiae ab illis generalis providentiae effectibus distingui quenqnt ? (Harlem, 1782) (ötödik pályaműve, a harlemi Teyleriana Társaság kiirására a második jutalmat, ezüst emlékpénzt nyert, holland nyelven is kiadták); Que est natura noralis libertatis et quomodo pmnium optime demonstrari possit, nos esse entia moralia libere agentia ? (Harlemm 1782)( hatodik pályaműve, a harlemi Teyleriana Társaság kiirására 80 holland arany emlékpénzt nyert, holland nyelven is kiadták); Quaenam analogiae sunt fundamenta et signa ? Quomodo philosophum ad explorandis physicas et morales veritates ea uti oporteat ? (Harlem, 1783)( hetedik pályaműve 1782 harlemi de más tudományos társaság kiirása, 24 holland arany értékű emlékpénzt nyert, hollandul is); Disputatio qua demonstratur nullum in ethica christiana praeceptum esse, quo et singuli cives in commodis suis sequendis et principes in republica secundum politices regulas administranda impediantur. Accedunt de eodem argumento dissertetiones tres, prima Belgice a Petra Verstap Juniore, secunda Latine ab anonymo, tertio Latine – conscriptae (Lugduni Batavorum, 1782) (nyolcadik pályaműve a leydeni Stolpianum Akadémia dicsérettel tüntette ki); Disputatio, qua remonstratur, non esse contra naturam Dei perfectissimam, effecisse mundum, in quo mala insunt (Lugundi Batavorum, 1784) (kilencedik pályaműve a Stolpianum legatum kiirására 1783-ban 50 arany értékű érmet nyert); Ultrum solidus aliqius philosophus sufficiat ad sub ruendam religiomem revalatam. (Tizedik pályaműve, 1784-ben a harlemi Teyleriana Társaság kiirása, halála előtt három évvel küldte el , a jutalmat más nyerte, nem biztos hogy megjelent); Tizenegyedik pályaművét nem fejezte be a Berlini Kir. Tud. Akadémia kiirására; Disputatio, qua remonstratur possit, non esse contra naturam Dei perfectissimum efficiasse mundum, in quo morala insunt (Lugundi Batavorum, 1784); Socrates redivivus seu imago philosophi vere Christiani, qua exhibetur clarissimus, ac divini ingenii (szerk. Gombási István ; Kv., 1785). Kézirata: Excerptum ex pralectionibus physics. Tom posterior : Elementa philos natur (egykori másolatban Gergely Lajos berekeresztúri ref. lelkész ajándékozta a mv.-i reform. főiskola könyvtárának).
Irod.: ÁMÉL; Benkő József: Olcsó érceket arannyá változtató erdélyi magyar alchimista. F. P. J. in Socrates redivivus. (szerk Gombási István, Kv., 1785), Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); Csekme; Erős várunk; Győry; Halotti beszédek; Időtár 1; Kiss-Kálmán-Bierbrunner; Koncz; Koncz József: F. P. J. emlékezete (Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1897); Kovásznai; Kozma Béla: Kollégiumunk és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság (2.)(Nú., 1993. aug. 11.); Makkai Ernő: F. P. J. mv.-i bölcsész élete és munkássága (Szellem és Élet, 1944. 1–3.); Máthé-Haller; MÉL ; Pallas Nagy Lexikon; Parádi; Pethő Gyula: A m. természettudományi irodalom fejlődése és föllendülése (Bp., 1900); RMIL; RMK III/18. sz.; RNL; Rugonfalvi Kiss; Salamon József: De statu Ecclesiae Evangelico-Reformatae in Transilvania (Claudiopoli-Lipsiae, 1840); Szentgyörgyi; Szigethi Mihály: Socrates redivium seu imago philosophi vere christiani (Kv., 1785); Szily Kálmán: Adalékok a m. nyelv és irodalom történetéhez (Bp., 1898); Szinnyei; Szinnyei József; Szinnyei J-Sz. J.; Thury; ÚMÉL; Zenei lex.