FUCHS Simon, §

Madéfalva, 1907. okt. 24., † Mv., 1972. júl. 24.: vasmunkás, könyvtáros, egyetemi előadó, történész. – Apja Madéfalván volt famunkás. Felesége: 1. Halász Magda, 2. Ligeti Herta. – A mv.-i iparitanonc iskolába iratkozott (1920–), tanára Simó Géza. Lakatosinas volt Mv.-en (1922–), KISZ tag, majd lakatosként kapcsolódott be a munkásmozgalomba. Többször letartóztatták, Kv.-on és Galacon volt bötönben (1925–). Mv-en a petróleumfinomítónál dolgozott (1927. dec. – 1929. ápr.; majd 1933–35). A Szakszervezetek Országos Szövetsége ifjúsági szekciója titkárává választották (1929). Első írását a buk.-i Ifjúmunkás közölte (1929), előbb ennek majd a mv.-i Avangárda és az Ifjú Harcos c. illegális lapok szerk.-je, Mv.-en az Ifjú Harcos c. kommunista irányítás alatt álló ifjúsági lap szerk.-je (1929), amely két számot ért meg, Révész Béla nyomdájában készült, a Siguranta elkobozta és betiltotta. Buk.-ben telepedett le, feleségével Halász Magdával. Részt vett az Ifjúmunkás és Tînărul muncitor szerk.-ben, volt szakszervezeti aktivista. Könyvkereskedő a mv-i Révész cégnél (1936) és könyvtáros az általa létrehozott kölcsönkönyvtárban. Munkásmozgalmi tevékenységéért többször elítélték, letartóztatták és az ákosfalvi, majd a kistarcsai táborba internálták (1941), Ukrajnába vitték munkaszolgálatra (1942), kimenekült és Salamon Ernő utolsó írásait megmentve hazahozta (1943. nov.), majd deportálták Auschwitzba, ahol felesége, Halász Magda és két gyermeke odaveszett (1944). Buchenwaldba hurcolták a tábor felszabadulásáig volt ott (1945. ápr. 11.). Második felesége, Ligeti Herta, osztrák származású írónő, akit még Auschwitzban ismert meg. Felelős beosztású aktivista az RKP Maros megyei Bizottságánál, pártoktató (1945–52); a Romániai M. Szó vidéki szerk.-je (1947–50), munkatársa a mv.-i Szabad Szó és St. R., V. Z. lapoknak, majd a Cadran Mureşean (1969–70), Studii şi materiale c. periódikáknak. Buk.-ben és Kv.-on egyetemi tanulmányokat folytatott; előadótanár a BTE-en, majd később a Román Akad. kv.-i történeti intézetében főkutató. Visszatért Mv. -re, a MOGYI marxista–leninista tanszékén előadó, a mv.-i Akad.-i Kutatóközpont Társadalomtud.-i részlegének vezetője nyugdíjazásáig (1957–70) és az itt megjelenő Studii de Istorie c. folyóirat szerk.-je (1968). Mint történészt főleg a mv.-i és marosvölgyi munkásság harcai foglalkoztatták. Munkás- és sajtótörténeti közlései, személyiségrajzai a Korunk, Igaz Szó, Utunk, Könyvtári Szemle és a román történelmi szakfolyóiratokban jelentek meg. Megemlékezesei Aradi Viktor, Gábor Andor, Halász József, Molter Károly, Rozvány Ernő, Simó Géza, Salamon Ernő életéről és munkásságáról forrás értékűek, tanulmányt írt Aurel Vlaicu 1912–s mv.-i felszállásáról (Studii şi articole de Istorie, 1966. 8. sz). Érdemei elismeréséül a RSZK érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. Hagyatéka a Teleki-Bolyai könyvtárba került. A securitate megfigyeltette (1960-as években). – F. m.: Din istoria transformării socialiste a oraşului Tg. M. (Extras din Studii şi articole de istorie; Buc., 1964); Primele gazete muncitoreşti din Tg. M. (Tg. M., 1967); Munkásmozgalom a Maros völgyében (Válogatott írások. Kócziány László előszavával; Buk., 1975); A mv.-i Munkásotthon Könyvtár története = Könyvtári Szemle, 1970/4; szerk: Studii de istorie (red.; Buc., 1968); Szavukkal szólt a történelem (Előszó, jegyzetek; Buk. 1971); Aradi Viktor: Mócok földjén (Válogatta, bevez.; Buk., 1974).
Irod.: Aranykorszak; F. S. [Nekrológ] (V. Z., 1972. júl. 25.; 1972. júl. 27.); Gulyás; Huszár Ilona: F. S. halálára (Igaz Szó, 1972/9), Időtár 3; Időtár 4.; Kádár Zsombor: Munkásmozgalmi helytörténet = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999); Katona Szabó; Korunk (1972. 8. sz.); Igaz Szó (1972. 9. sz.); MÉL; MIIB; Mv. zsidósága; Mv.-i zsidó temető dok.; PopTofolean-Fülöp; Poptămaş–Mózes; RMIL; RÚL; Spielmann József: F. S. (Könyvtári Szemle, 1972/3); Szépréti L.: Emlékek a hőskorból (Új Élet, 5. sz., 1972)