Mv., 1921. aug. 21., † Mv., 2001. okt. 29.: testnevelő tanár, sportoló: úszó, vízilabda, jégkorong, kosárlabda, kézilabda edző. – F. Gyula és szövérdi Szász Ilona (1898–1987) fia. Felesége: Floroiu Gheorghina / Georgeta, Geta (1929- 2011), a MOGYI Testnevelés és Sport katedráján lektor (1951–87). Fiaik: György (1957. jún. 27. –), Miklós (1959. okt. 26. –). – Mint sportoló, tanár és edző egész életét a sportnak szentelte és a fiatal generáció nevelésére szánta. A sportolást ússzással kezdte, első versenyét 11 évesen nyerte az ESE sportegyesület tagjaként (1932). A vízilabdával kötelezte el magát (1937–), 17 éves korában lett kapus. A m. vízilabda utánpótlás válogatottban szerepelt először országok közötti mérközésen (1942), két edzője volt Wannie dr. és Németh János, becenevén Janesz, aki sok fogásra megtanította, hátvédként került be a román válogatottba is (1945–). A vízilabdában sikerült nyerniük 4. helyet a Középeurópai és Balkán-kupán Bp.-en (1947). A kosárlabda játékot Mv.-en Horváth András tanár honosította meg a Ref. Koll.-ban, osztályok közötti bajnokságot játszottak (1934–). Majd Horváth András és Kakucs András irányításával kezdődött a kosárlabda élet Mv.-en, ebben játszott (1939), majd a CFR csapatában és a román kosárlabda válogatottba (1946–) került, a buk.-i Dinamó tagja (1944–53). Kézilabdázást is a Ref. Koll.-ban kezdte, Horváth András tanár vezetésével kispályás kézdilabdát játszottak (1934–), nagypályás kézilabdát csak Buk.-ben játszott, mert Mv.-en nem volt csapat, itt négy évig szerepelt a buk.-i Dinamónál, amig a Testnevelési Főiskolát végezte (1949–53). Jégkorongozó volt (1939–40, 1945–57), a jégkorong válogatott tagja (1948–). Visszatért Mv. -re a helyi Dinamó csapathoz, ez volt a feltétele, hogy elengedjék Buk. -ből. Sikerült elintéznie, hogy a mv.-i Bolyai Líc. testnevelő tanára legyen (1956–80), aligazgatója nyugdíjazásáig (1981–83). Az egyik utolsó mv.-i sportpolihisztor, nyáron úszott, vízilabdázott, télen jégkorongozott, minden évszakban kosárlabdázott, kézilabdázott, egyik sportágat sem űzte a másik rovására, kiegészítésként. Mindegyikben kimagaslott, kitünt, válogatott szintre emelkedett. Sport pedagógusként is kiemelkedőt alkotott: a Bolyai sporttagozatának alapítója (1958), sportigazgatója, mentora, szakavatott irányítója, a sporttagozatot országosan ismertté tette. Életének 62 évét szentelte a testnevelésnek. Megalapította az első mv.-i kosárlabda leánycsoportot (1946), ifjúsági bajnoki címeket nyert, ontotta a válogatott játékosokat, utódokat nevelt. A mv.-i Vártemplomi Egyházközség presbitere volt, két évtizeden át folytatólagosan vezette a gyülekezeti élet adatszerű eseményeinek naplóját. Egész életpályáját méltató díszoklevéllel és serleggel tüntették ki (1999. ápr. 23.). Mv. díszpolgára (1999. jún.). F. Gy. emlékverseny szerveztek az ifj.-i kosárlabdázóknak (2000. –). A Bolyai iskola melletti Sportpálya Névadója (2002. aug. 25. –).
Irod.: Akikre felnéz a város (Nú., 1999. jún. 24.); Czimbalmos Ferenc-Attila: „nem voltam párttag, csak ezért engedtek el”: beszélgetés F. Gy. -gyel. (Nú., 1998. ápr. 15.); Farczádi Attila: „Úgy rugott [Németh János], mint egy ló, de megérte tűrni” (Nú., 1999. máj. 10.); ifj. Fülöp György: Pályán kívül – pályán belül: F. Gy. életútja (Mv. -Bp., 2014); Nuridsány Tibor: 100 éve alakult meg a Mv.-i Sport Egylet – MSE (Nú., 1998. jan. 16); Nú. (1997. júl. 15.; 2001. nov. 1.); RMKK; Sportegyéniségekre emlékeztek (Nú., 2011. jún. 20.)
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE