GULYÁS Károly, §

Debrecen, 1873. dec. 15., † Dévaványa, 1948. jan. 26.: tanár, író, könyvtáros, festőművész. – Középiskolai tanulmányait a ref. koll.-ban végezte, ott érettségizett (1891); rajztanári oklevelét Bp.-en a Mintarajziskolában szerezte (1896). Pályáját a kisújszállási ref. gimn. -nál kezdte (1896–1901), ahol rövid ideig tanította Móricz Zsigmondot is, akivel baráti kapcsolatban maradtak késöbb is és aki mv.-i látogatásai alkalmával mindig meglátogatta volt tanárát, valószínű a Forr a bor c. regényében Csordás tanárát róla mintázta. Nagyváradon katonai szolgálatát töltötte (1897–98). A mv.-i Ref. Koll.-hoz került tanárnak (1902–35. okt.), ahol rajzot és szépírást, mértani rajzot, m. nyelvet és mennyiségtant tanított. A koll. könyvtárának őre (1912. aug. – 14. aug.) és a két Bolyai hagyatékának gondozója, a múzeum megalakítása előtt. A Koll. könyvtárában a Bolyai hagyatékban megtalálta Bolyai Farkas rajzait, festményeit (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 22 h. gy. e. -el a szerb fronton harcolt, főhadnagyként a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel szerelt le. Festő – és rajztanfolyamot indított (1919). Visszatért a tanári katedrájához nyugalombavonulásáig (–1935. okt.), összesen 39 évet tanított. Az általa felfedezett tehetséges tanítványai: Dósa Géza, Vida Árpád, Bordy András, Dabóczy Mihály és József, Mátyás András, Sipos László, Barcsay Jenő, Vásárhelyi Z. Emil, Andrássy Zoltán, még Medgyessy Ferenc szobrászt is irányította. Évről-évre kiállítás keretében mutatta be tanítványainak munkáit. Részt vett a Bolyaiak exhumálásán (1911. jún. 7). A Teleki Téka könyvtárosa (1907. nov. 10. – 1942. máj. 1.), a Téka épületben volt a szolgálati lakása is. Teleki Károly romboló gondnoksága után Teleki Domokos foglalkozott a Téka ügyeivel (1935–), útmútatásai alapján javították az épületet: a tetőt, új kéményeket állítottak, páncélszekrényt, tárlókat vásároltak. Ebben az időben dr. Biró Józseffel, majd Nemess Károllyal elvégezték a könyvtár általános nagy ellenőrzését (1936), összeállította a Teleki Károly útján elveszett könyvek és kéziratok listáját. Teleki Domokossal és Nemes Károllyal kiválogatták és páncélszekrénybe helyezték a legnagyobb könyvtári értékeket. A könyvtáralapító Teleki Sámuelről írt nagyobb lélegzetű tanulmányt, előkészítette a Teleki Sámuel emlékkiállítás anyagát, ami a M. Nemzeti Múzeum dísztermében nyílt meg a kancellár születésének 200. évfordulójára (1939. nov. 17.). Nyugalomba vonulása után Magyaro.-ra költözött (1942). Több cikkben és tanulmányban népszerűsítette és mutatta be a Teleki Tékát és ő volt Teleki Sámuel kultuszának elindítója is. A bp.-i Mahematikai és Physikai Lapokban ismertette Bolyai Farkas zenészeti dolgozatait és Teleki Sámuel levelezését külföldi matematikusokkal; kiadta Földi János m. grammatikája-t (Bp., 1912), a Teleki tékában őrzött kézirat alapján. Nevéhez fűződik a Téka kéziratos könyvei között felfigyelt Lencsés Györgynek tulajdonított 16. sz.-i orvosi könyvre az Ars Medicara. Illusztrált mese és más könyveket, valamint a kv.-i Pásztortűz c. folyóiratot és Benedek Elek Cimbora c. gyermeklapját (1920–29). Mv.-en képzőművészeti tárlatokon állított ki (1920, 1921). Fellépett a KZST összejövetelein. Cikkei és adatközlései: Itk, Ref. Szemle, Természettudományi Közlemények, Matematikai és Fizikai Lapok, Uránia, M. Ny., M. Könyvtári Szemle, Bp. Hírlap, Pásztortűz, Vasárnap, Művészet, a KZST emlékkönyve, Erdélyi Szemle, Ifjú Erdély, Marosmenti Élet, Zord Idő, Székelyföld, Tükör, Vasárnapi Újság, Színházi Világ, Ellenzék, Székely Napló. A KZST (1914–), a Mathematikai és Physikai Társulat (1915–), ESZC, a M. Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének t. (1943–) tagja. – F. m.: Földi János magyar Bolyai Farkas zenészeti dolgozatai (Bp., 1914); Bagoly Bandi lakodalma: Madármese négy részben (saját rajzaival; verses gyermek reg; Tg-M., 1922); Utmutató a növendékeinek 1902. – 1930. évi kiállításán… (Tg. M., 1930.); Az ismeretlen gróf Teleki Sámuel (Bp., 1944); antológ.: Teleki Sámuel Marosvásárhelyi könyvtáralapítása = Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumán (Sepsiszentgyörgy, 1929); Halkuló szólamok építészetünkben: Mv. igazán szép épületei körül = Ünnepi könyv; : KZST (Mv., 1930); Székelyföld írásban és képben (Bp., 1941); Zord Idő antológia (Mv., 1998); szerk.: a Teleki Tékában őrzött kézirat alapján Földi János 1789-es nyelvtankönyvének első fele: Földi János m. grammatikája (Bp., 1912); Teleki Sámuel levelezése külföldi mathematikusokkal. (Kiad.; Bp., 1912).
Irod.: 20. sz.-i képzőművészet; Banner; Bányai Réka: G. K. [kézirat]; Bányai Réka: Egy könyvtár mindennapjai = Könyvek által …; Bányai Réka: Kötéltánc a könyv és a kép között = Pál-Antal – Simon 2011; Deé; EM; Erdélyi ezredek; Gulyás; György 1926; Időtár 2, Időtár 3; Kiss Pál: Emlékbeszédek (Mv., 1942); Kiss Pál: Mv. története (Mv., 1942); KZST1930; Lázár Szini Karola: „Érdemes a szóra”. G. K. emlékére (Új Élet, 14. sz. 1983); Lázár Színi Karola: „Akik előttünk jártak”: G. K. (1873–1948) a könyvtáros (Nú., Múzsa, 148. sz., 1994. máj. 20.); Libraria (5., 2006); Marosi Péter: G. K. halálára (Szabad Szó, 1948. febr. 14.); Molnár; Molter 1; Murádin Jenő: Mv.-i műhely (Új Élet 18. sz. 1987); Mv. tört. 2.; Oláh-Gál; Ökrös; RMIL; Sebestyén; Todea 2013; ÚIL; ÚMÉL; Ünnepi könyv; Vita Zsigmond: G. K. és Barcsay Jenő kapcsolata (Nú., Múzsa, 152. sz., 1994. jún. 16.); Zord Idő