GYARMATHI Sámuel, § gyarmatin, Gyarmati Sámuel

Kv., 1751. júl. 15., † Kv., 1830. márc. 4. gr. Bethlen Gergely házában hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik: nyelvész, orvos. – Kv.-on, Nagyenyeden, ismét Kv.-on, Zilahon, újra a nagyenyedi ref. koll.-ban tanult (1757–76), utolsó éveiben a tanulás mellett magántanító, segédtanító, köztanító is volt. A bécsi egy.-en orvostudományt hallgatott (1776–), orvosi oklevelet szerzett (1782), valószínűleg bécsi diákoskodása idején szabadkőműves lett. Andrád Sámuellel együtt egy ideig Németo.-ban tartózkodott (1782–83), Pécelen és Pozsonyban gr. Ráday Gedeon két fiának nevelője (1783–84). Nagyenyeden a Rhédey-családnál nevelő (1785 elejétől), de orvosi gyakorlatot is folytatott, majd gr. Bethlen Gergely udvarában orvos, később Dévára költözött, majd Hunyad vm. főorvosa (1787–), ezután visszatért Bethlen Gergely szolgálatába. Érdeklődését az erdélyi akadémiai mozgalom kötőtte le, amelyet nyelvészként kívánt szolgálni. Részt vett az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság előkészítő munkálataiban, elsőként jelentkezett szaktanulmányaival. Bethlen Elek mentoraként több német egyetemi városban járt (1795–98) és hosszabb ideig Göttingenben tartózkodott. Tagja volt a Nyelmívelő Társaságnak, s Aranka György biztatására elkészítette több német könyvtár m. vonatkozású ritkaságainak könyvjegyzékét. Megírta az Affinitas c. munkáját, amely európai hírnevet szerzett neki, megválasztották a göttingeni, majd a jénai tudós társaság levelező tagjának. Elküldte Aranka Györgynek egy nagy magyar szótár és zsebszótár tervét (1798). A zilahi ref. koll. tanára (1800–), nyugalomba vonult (1809), azután a Bethlen család nagybúni birtokán élt. Barátságot kötött Kazinczy Ferenccel és Döbrentei Gáborral és folytatta a nyelvtudományi tevékenységét. Kapcsolatot tartott a színházi élettel is, Természettudományos érdeklődése egész életén át végig kisérte. Pozsonyban léggömböt készített és bocsátott útjára, érdeklődött a bányászat iránt is. Erdélyben meghonosított két jó minőségű burgonya fajtát. A nagyenyedi főiskola számára 425 drb-ból álló ásvány gyűjteményt vásárolt és annak jegyzékét is elkészítette. Körösi Csoma Sándorról tudósítást írt a Tudományos Gyűjteménybe, koppenhágai útleírását közölte a Nemzeti Társalkodó. Németo.-i tapasztalatait, az ott látott gépekről részletes leírást Aranka Györgynek küldte. Naplójegyzetei kéziratban maradtak. Részt vett a pozsonyi M. Hírmondó szerk. -tésében (1780–). A lapban megjelent pályázatra írta első nyelvészeti művét. A mo.-i tud. nyelvhasonlítás megalapítója. – F. m.: Continuatio praelectionum Haenianarum, quam dissertationis inauguralis loco adnuente inclyta facultate medica in. Universitate Vindobonensi adnexis thesibus medico-practicis pro gradu doctoratus legitime consequendo exhibet (Viennae, 1782); Ámérikának fel-találásáról, a’ gyermekek’ és az ifjak’ kedvekért, Kampe J. H. által Németül irattatott hasznos és kedves Könyv, mellyel Némelly Hazájok’ Nyelvében gyönyörködők Magyarra fordítottak. Kiadatott egy Kártával együtt. (Névtelenül; Kv., 1793); Okoskodva tanító magyar nyelvmester, 1–2. (Kv. -Nagyszeben, 1794); Ifjabbik Robinzon, mely a gyermekeknek gyönyörködtetésére és hasznos mulatságokra németül Kámpe J. H. által-iratott Magyarra pedig Gy. S. által – fordítatott (Kv., 1794); Újj próba a’ Magyar Irásmódjában, melly szerint jó volna ezután írni (Kv., 1794); Affinitás Lingvae Hungaricae cum lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non Vocabularia dialectorum Tataricarvum et Slavicarvm cvm Hungarica comparata (Göttingen, 1799; magyarul: Affinitás: a magyar nyelv grammatikailag bizonyított rokonsága a finn eredetű nyelvekkel. Ford. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa, Koszorús István, szerk. Szíj Enikő. Bp., 1999); Szótár, mellyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett Gy. S. orvos doctor és a’ Göttingai Tudos Társaság tagja (Bécs, 1816).
Irod.: Fogarasi; Gy. S. életrajzához = Csetri Elek: Európa és Erdély: Tanulmányok és források (Kv., 2005); Gulya János: Gy. S. (Bp., 1978); Gyászjelentő; Házsongárd; MAMŰL; Péntek János: Erdélyi tudós ünneplése Göttingában (Helikon, 1. sz., 2000. jan. 10.); RMK III/18. sz.; Róth: Született nyelvünkön; Spielmann: A hazai orvostud; ÚMÉL