GYÖRGY Lajos, § álnevei: Censor, Dr. Beneinformatus, Gy., Sz., Vásárhelyi Gergely, Dr. Vásárhelyi Lajos

Mv., 1890. ápr. 3., † Kv., 1950. dec. 31., a Házsongárdi temetőben nyugszik: irodalomtörténész, egyetemi tanár, szerk., bibliográfus, könyvtárigazgató. – A középiskolát Csíksomlyón és a kv.-i piaristáknál végezte; a kv.-i TE-en m. -latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1911). Tanár Bp.-en a gyakorló gimn.-ban (1912–14), Mezőkövesden a kat. gimn.-ban helyettes tanár (1914–16). Kv.-on a Marianum Leánynevelő Intézetben (1916–27) rendes tanár és igazgató (1923–27); az intézet keretében beindított Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola tanára és igazgatója (1920–23), és a ref. teológia melletti Tanárképző Intézet óraadó tanára, a régi m. irodalomtört. előadója (1920–21), amig – mint a reakció képviselőjét – meg nem fosztották állásától, a román hatóságok be nem záratták ezeket az intézeteket. Külföldi tanulmányutat tett, másfél esztendőt tölt Németországban (1927 – ), ahol irodalomtörténeti kutatások mellett a kisebbségi életforma művelődési feladatainak és a főiskolás ifjúság nevelésének tanulmányozásával foglalkozott. Hazatérte után (1928. nov. –) a kat., ref. és unit. egyházi hatóságok megbízzák a kv.-i m. egyetemi hallgatók tanulmányi ügyének igazgatásával, a M. Tanárképző int. tanulmányi igazgatója lett (1928–40). A piarista Lyceum-könyvtár igazgatójaként szervezte meg az egyetemi hallgatók szemináriumát és könyvtárát (1929–48). Szerk. -tette a Pásztortűz c. szépirodalmi és művészeti (1924–27), az Erdélyi Irodalmi Szemle c. tudományos folyóiratot (1926–29). Megindított két sorozatot: a Pásztortűz könyvtár-at (1925–30) és az Erdélyi Klasszikus Regények sorozatát; az EME kiadványait: az Erdélyi Tudományos Füzetek-et (1926–40), 1–120 sz. -át (1926–40). Magántanári képesítést szerzett a bp.-i Pázmány Péter TE-en (1931). Részt vett az Erdélyi Kat. Akad. megszervezésében, az akad. főtitkárává választották. Szerk. -tette az Erdélyi Katolikus Akadémia Felolvasásai c. sorozatot (1929–32), megindították Márton Áronnal közösen az Erdélyi Iskola c. kat. nevelési folyóiratot (1933–40), szerk. -tette az újraindult Erdélyi Múzeum c. folyóiratot (1930–40), és az EME vándorgyűléseinek Emlékkönyveit valamint a Népművelési Füz. (1935–40). Az újraindult EME főtitkára (1930–40), a Bölcsészet-, Nyelv-, és Történelemtudományi Szakosztály elnöke (1940–47). Az Erdélyi Tud. Int. igazgatója (1946–47). A kv.-i FJTE m. irodalomtörténet ny. r. tanára (1940–44). Jelentős szerepe volt a BTE megteremtésében és abban, hogy a r. k. egyház is jelentős anyagi támogatásban részesítette az egyetemet, amikor az a legnehezebb helyzetben volt. Az egy. prorektora (1946–), amig konzervatív és antimarxista nézeteiért, alaptalan vádakkal eltávolították az egyetemről, megfosztották állásától és nyugdíjjogosultságától (1947 őszén már nem kezdhette meg előadásait a BTE-n), lakását és írógépét elvették; nyomorban halt meg. Kutatási területe: irodalomtörténet, a romániai magyar irodalmi és tudományos élet számbavétele, bibliográfiák összeállítása, könyvtártörténet, jeles személyiségek életrajzi adatainak és könyvészetének összeállítása, tankönyvírás. Filológiai vonatkozású munkáinak száma megközelíti a félszázat. Kutatta a m. és nemzetközi anekdotakincs történetét és kapcsolatait, megírta a m. adoma történetét. Foglalkozott a m. regény kialakulásának vizsgálatával. Tisztázta az egyetemes és m. irodalom kapcsolatait, a felvilágosodás és a XIX. század íróival is foglalkozott. A szerveződő romániai m. irodalom és sajtó első bibliográfusa volt. Nagyszámú irodalom – és művelődéstörténeti érdekű cikkei (1911-től 1948-ig ) saját lapjain kívül főleg a bp.-i Egyetemes Philologiai Közlöny, Irodalomtörténeti Közlemények, Irodalomtörténet, Ethnographia, M. Nyelv, Budapesti Szemle, ill. a Romániai Ellenzék, Erdélyi Lapok, M. Nép, A Hírnök, Katholikus Szemle, Egyház és Élet, a négynyelvű Cultura, a brassói Klingsor, a genfi Revue des Études Hongroises és a berlini Ungarische Jahrbücher hasábjain jelentek meg. Közölt még A Hírnök, Bp.-i Szemle, Ellenzék, Erdélyi Lapok, Erdélyi Múzeum, M. Nép, Pásztortűz, Újság c. lapokban. Szerk. / társszerk.-je volt az EME Vándorgyűlések Emlékkönyve (IX. 1930. – XVI. 1939) számainak. A MTA l. (1930) és r. tagja (1942), tanácskozó tagja (1949), az akad. főtitkárává választották, tagságát visszaállították (1989); a Szt. István Akad. III. oszt. tagja (1926); az Erdélyi R. K. Egyházmegyei Tanács (Státus) igazgatótanácsosa és titkára, az Erdélyi Katolikus Akad. tagja és főtitkára (1929), az Erdélyi R. K. Népszövetség és a Pázmány Péter Társaság alelnöke, a Bp.-i Philologiai Társaság, a M. Irodalomtörténeti Társaság, a kv.-i Színpártoló Egyesület választmányi, a Petőfi Társaság, a M. Pedagógiai Társaság, az EIT, a mv.-i KZST r. tagja, az Erdélyi Múz. -Egyes. főtitkára. A felsőház tagja (1940–44). Kitüntetése: Corvin-koszorú (1940); tankönyvei: Statisztika (Kv., 1922); M. irodalmi olvasókönyv (Kv., 1922); Stilisztika: (Nyelvtani összefoglalás. Verstan). (Fiú – és leányközépiskolák, valamint polgári fiú – és leányiskolák III. o. számára; Cluj-Kv., 1922); Retorika (Kv., 1924); Irodalmi olvasókönyv III. Esztétika, poétika, világirodalomtörténet a fiú és leányközépiskolák VI. oszt. számára (Cluj-Kv., 1925); Poetika (Kv., 1925); M. irodalomi történet (Kv., 1932). – F. m.: Szép Magelóna 1676 (Kv., 1911); Egy fejezet regényirodalmunk történetéből (Kv., 1913); Octavianus (Bp., 1914); A m. regény múltjából (Kv., 1922); irodalmi olvasókönyv (Retorika. Poétika. Irodalomtörténet). M. elemek a román irodalmakban (Kv., 1924); M. elemek a világirodalomban (Kv., 1924); A romániai m. irodalom bibliográfiája, 1919–1923 (Cluj-Kv., 1924); A romániai m. időszaki sajtó öt esztendeje (Kv., 1924); A kv.-i Szent Mihály egyház: Emlékfüzet az 1924. okt. 2–12. hangszentelési ünnepségek alkalmával (Cluj-Kv., 1924); Az erdélyi m. irodalom bibliográfiája: 1919–1924 (Kv., 1925); Balogh Endre emlékezete (Kv., 1925); Dr. Gyalui Farkas (Kv., 1926; 1935); Az erdélyi m. irodalom bibliográfiája: 1925. év (Cluj-Kv., 1926); Az erdélyi magyarság szellemi élete (Bp., 1926); Das geistige Leben der siebenbürgischen Ungarn seit 1919 (Schässburg, 1926); Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája (Kv., 1927); La vie intellectuelle des Hongrois de Transylvanie, 1919–1925 (Paris, 1928); Két dialógus régi m. irodalmunkban (Kv., 1928); Szomjúság: Versek (Bp., 1928); Egy állítólagos Pancsatantra származék irodalmunkban (Kv., 1929); A Genovéva legenda és népkönyv története (Bp., 1929); Andrád Sámuel elmés és mulatságos anekdótái (Kv., 1929); Egy középkori Sybilla-vers régi m. irodalmunkban: székfoglaló a Szent István Akadémián (Pécs, 1929); Eulenspiegel m. nyomai (Kv., 1932); A francia hellenizmus hullámai az erdélyi m. szellemi életben (Kv., 1930); Kónyi János Demokritusa: Székfoglaló értekezés a MTA-án (Bp., 1931.); KZST1930; Szent Ágoston és a tenger vizét kimérő gyermek legendája (Bp., 1932); Tárgytörténeti jegyzetek Mikszáth anekdotáihoz (Bp., 1933); M. anekdotáink Naszreddin-kapcsolatai (Kv., 1933); A m. anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934, 1946.); A m. nyelv küzdelmes sorsa Erdélyben (Bp., 1935); A m. irodalom története. 1. Régi irodalom (Kv., 1935); Anekdóta (Bp., 1935); A m. irodalom története. 2. Új irodalom (Kv., 1936); Anyanyelvünk védelme (Kv., 1936); A százesztendős Abafi előzményei (Kv., 1936); Dr. Bitay Árpád életrajza és tudományos munkássága (Kv., 1938); Világjáró anekdóták (Bp., 1938, 1941; 1996); Az „Erdélyi Múzeum” története, 1874–1937 (Kv., 1939); Dr. Rajka László élete és tudományos munkássága (Kv., 1939); Az Erdélyi Múzeum ötven esztendeje (Bp., 1940); A m. nábob (Kv., 1941); A m. regény előzményei (Bp., 1941); Erdély könyvtár – és levéltárügye (Pécs, 1941); Az erdélyi könyvtárügy és a Kv.-i Egyetemi Könyvtár (Bp., 1942); Az Egyetemi Diákvédő Hivatal működése az 1941/42 tanévben (Kv., 1942); A Beningi-könyvtár (Kv., 1943); Bálint Gábor emlékezete (Kv., 1945); A m. és orosz irodalom kapcsolatai (Kv., 1946); A m. és szász irodalom kapcsolatai (Kv., 1946); M. irodalmi olvasókönyv (Kv., 1946); Valkai András: Egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században (Kv., 1947); Művelődéstörténeti Tanulmányok (Buk., 1980); Az anekdota. A m. regény előzményei: Tanulmányok (Buc., 1988); A kv.-i római katolikus Lyceum-könyvtár története, 1579–1948 (Bp., 1994); társsz.: 1924–1944 Helikon 1.; A magyarság néprajza 3. köt. (Bp., 1941–43; Hasonmás kiad., Szekszárd, 1991); szerk.: Szép Magelóna –1676 (Kv., 1911);  Stilisztika és M. irodalmi olvasókönyv (Kv., 1922); M. olvasókönyv (Kv., 1922); M. irodalmi olvasókönyv (1924); A kv.-i Szent Mihály egyház: Emlékfüzet az 1924. okt. 2–12. harangszentelési ünnepségek alkalmával (Cluj-Kv., 1924); Pásztortűz Almanach, 1925 (Kv., 1925); Erdélyi Almanach, 1925 (magyaro.-i címváltozat); Balogh Endre emlékezete (Kv., 1925); Márki Emlékkönyv (Cluj-Kv., 1927); Voinovich-Bartóky. Szivárvány Zsuzsi (Cluj-Kv., 1927); Az EME Mv.-en 1930. aug. 28–30 napján tartott kilencedik vándorgyűlésének emlékkönyve (Kv., 1931); Az EME háromnegyedszázados tudományos működése 1859–1934 (Kv., 1937); Gy. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritosz (előszó, Kv., 1943); Valkai András: Egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században (Kv., 1947). – Irod.: Antal Árpád: Gy. L. életműve; Bárdi 2013; Bitay Árpád: Istoria literară maghiară (Buc., s. a.); Chinezu Ion : Aspecte din literatur maghiară ardeleană (Cluj, 1930); Clujeni ai sec. 20; Bánhegyi Jób: A m. irodalom története (Bp., 1929–30); Czirják; EM; Az EME háromnegyedszázados tudományos működése (Kv., 1937); Farkas Gyula: A m. romantika (Bp., 1930); Fülöp-Ferencz; Gaál; Gaál 2001; Gaál György: György Lajos és Kristóf György barátsága = Helikon; Gergely Pál: Székely világjárók (Bp., 1940); Gulyás; György 1926; György 1927; Házsongárd; Helikon 1924–1944; Hivatás és tudomány; Időtár 2; Jancsó Elemér: M. tudományos élet Erdélyben 1918 – napjainkig (Bp., s. a.); Kántor Lajos: Tények tudósa = Kántor – Láng; György Lajos; Kiss Jenő: Emlékezés György Lajosra = Helikon; Katona Szabó; KMI; Kovács Ferenc: Építkezzünk a száz éve született Gy. L. -sal (Erdélyi Figyelő, 8. sz., 1990); Kozocsa Sándor: Az 1933. -ik év irodalomtörténeti munkássága (Bp., 1934); Köllő Károly: Gy. L. Irodalmi munkássága: könyvészeti adalék (Kv., 1992, 2002); Kuszálik; A m. tudományos irodalom bibliográfiája 1901–1925 (Bp., 1929–36); Marosi-Helikon; MÉL; MMA; MNL; Molnár; Molter 1., 2; Művtört. T. 1980; Nagy Pál: Itthoni könyv.; Nagy Pál. Napló nélkül (Mv., 2007); Nagy Pál: Egy aláírás emléke (Nú., Múzsa, 277. sz., 1997. jan. 10.); Oláh Tibor: In memoriam: Gy. L. (Nú., 1990. ápr. 5.); Osváth; Péter 2006; Petrinca P.: Die Minderheitenpresse in Rumänien 1918–40 (Buc., 1940); Pintér Jenő: Századunk m. irodalma (Bp., 1943); Pomogáts 1.; Pomogáts Béla: Erdélyi m. irodalomtörténet-írás, 1920–1944 (Helikon, 2008., 2. sz.); Réthy-Váczy; RMIL; RÚL; Siklóssy; La Stampa delle minoranze in Romania 1918–40 (Buc., 1940); Tóth-Gábor; Töttössy; Transilvania; Ünnepi könyv; MIL; ÚMÉL