GYULAI Zoltán, §

Pipe, 1887. dec. 16., † Bp., 1968. júl. 13.: fizikus, egyet. tanár, szakíró. – Székely tanítócsaládban született. Apja: Ferenc, tanító. Felesége: Grátz Mária tanárnő (1923–). – A pipei iskolában, a tordai algimn.-ban (1898–1902) és a kv.-i unit. gimn.-ban tanult (1902-05). Az egyetemet a kv.-i TE végezte, matematika-fizika szakon (1905–10). A szakvizsga letétele után Cholnoky Jenő felkérésére a Nagy tudósok kötet számára megírta a Bolyaiak c. cikket, ami aláírás nélkül jelent meg. Egy éves önkéntes katonai szolgálat következett Brünnben (1911). Kv.-i egyetemen Tangl Károly tanársegédje volt (1912–14). Behívták katonának, az I. vh.-ban és orosz hadifogságba esett, 7 évig volt szibériai fogságban (1915–22). A Szegedre áthelyezett kv.-i egyetemen kezdte újra életét Frölich Pál prof. mellett (1922–35). Közben megkapta a doktori címet (1922) és Göttingenben dolgozott R. W. Pohl intézetében (1924–26). Szegeden magántanári kinevezést kapott (1927), a kisérleti fizika előadója. Szegedről Debrecenbe került, ahol a Tisza István TE. Orvoskari Fizikai Intézetét vezette, a Kisérleti Fizikai Tanszék prof. (1935–40). A kv.-i TE természettudományi karán a kisérleti fizika professzora, a term. tud. tanszék dékánja (1940. okt. –47), itteni kutatásait az Acta Bolyaiana közölte; majd nyugdíjba meneteléig a Bp.-i Műszaki Egy. mérnökkarán a Kisérleti Fizikai Tanszék tanára (1947–61). Fő kutatási területe a kristálytan volt valamint a fényelektromosságot és az elektromosság vezetésének mechaniztmusát vizsgálta. A MTA levelező (1932–), majd rendes tagja (1954–); Kossuth-díjat kapott (1953), Munka Érdemrendet (1961), az Állami Díj I. fokozatával tüntetták ki. A MTA Kristálynövészeti Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője volt haláláig (1947–68). A szilárdtestfizika úttörői közé tartozott. Elnöke volt a z Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak. Tagja az International Union of Pure and Applied Physics-nek, a Göttingeni Tudományos Akad. -nak, Emlékére Gyulai Zoltán díjat létesítettek, amelyet évente ítélnek a oda a legtehetségesebb fizikusoknak (1969–84). Pipén az unitárius templomban halálának 30. évfordulóján emléktáblát helyezett el az MTA az unit. egyház és a kv.-i BBTE (1998. okt. 18.), a 100 éves évfordulóján szegedi lakhelyén emléktáblát helyeztek el. – F. m.: Hangulatok a fogságból. Szibéria, 1915–1922 (Debrecen-Bp., 1938); Ráció és lélek (Kv., 1940); Új látóhatárok a természettudomány és a bölcselet határmezsgyéjéről (Kv., 1940); Kisérleti fizika: A II. éves egyetemi mérnökhallgatók részére (Bp., 1948); Kisérleti fizika : Az I. éves egyetemi mérnökhallgatók részére (Bp., 1950); Kisérleti fizika (Bp., 1952); A kristályok világa (Bp., 1954); társsz.: Általános géptan (Bp, 1950). Dr. Gy. Z. emlékezései, 1966 (gépirat; Gy. Ferenc kiadása, Gävle, Svédo., 1998).
Irod.: Bodó Ágoston: Gy. Z. (Fizikai Szemle, Bp., 1968/11; Encyc. Hung.; Gulyás; Kelemen; MTA tagjai (2003); Magyarok term. tud. és technika; MTTT; Nagy László: Dr. Gy. Z. -emléknap Pipén (Nú., 1998. okt. 23.); RMIL; Todea–Fülöp–Avram; ÚIL; ÚMÉL