HAÁZ Sándor, §

Székelyudvarhely, 1912. ápr. 3., † Mv., 2007. máj. 21. Nyugalomra helyezték a székelyudvarhelyi ref. temetőben: néprajzkutató, rajztanár, koreográfus. – H. Ferenc Rezső (Igló, 1883. – Székelyudvarhely, 1958), rajztanár, etnográfus és Mezei Anna fia. Felesége: Benczédy Judit tanárnő (1924-Mv., 2000. márc. 18.). Fia: Sándor (1955. dec. 24. –), zenetanár, Katalin (1958–), Judit (1961). – A népművészet szeretetét, a népi kultúra értékeinek felismerését és megbecsülését a szülői házban szívta magába, apja H. Rezső a székelyudvarhelyi múzeum megalapítója, még kisdiák korában bevonta a gyűjtőmunkába. Székelyudvarhelyen tanult a ref. elemi iskolában (1918–22), a Ref. Koll.-ban (1923–27), a R. k. gimn.-ban (1927–29), de nem tudott leérettségizni. Apja asztalosműhelyt rendezett be neki, ahol egy évet asztaloskodott. Kv.-on a Belle Arte szabadiskolában szobrászatot tanult két évet (ide nem kellett érettségi), Aurel Ciupe és Romulus Ladea tanítványa (1931–32). Magyaro.-on Hajdúböszörményben a Ref. főgimn.-ban érettségizett (1933). Nyári vakációk alatt néprajzi gyűjtő utakon vett részt Udvarhely, Csík és Hargita megyében, Széken és Kalotaszegen (1930–38). Bp.-en ipari rajziskolában tanult, a Képzőművészeti Főiskolán (1934–) szobrásznövendék Medgyesssy Ferencnél, Kisfaludi Strobl Zsigmondnál, akinek tanársegédje is volt (1936–40). Bp.-en megismerkedett Paulini Bélával, a Gyöngyös Bokréta szervezőjével, aki bevonta a néptáncmozgalomba. Ennek hatására megszervezte és irányította az egyetemi tánccsoportot (1934–40). A 42 tagú tánccsoportnak több országos és külföldi fellépése volt. Tagja az Egyetemi-Főiskolai Hallgatók Egyesületének, részt vett a Csupajáték előadásában (London, 1939), ebben szóló szerepet táncolt. A székelyudvarhelyi Agyag- és Faipari ipariskolában tanított (1940–42), ennek igazgatója (1942–44), rajztanár-helyettes a tanítóképzőben (1943–). Katona (1944), orosz fogságból sikerült megszöknie. Székelyudvarhelyen tánccsoportot szervezett, rajztanár a Ref. Koll.-ban és Tanítóképzőben (1945. szept. – 48), Korondon az általános iskola tanítója (1948–49), a tánccsoport vezetője (1948–51), a székelykeresztúri Tanítóképző rajztanára (1949–54). Mv.-re került a MAT Kultur-osztályán és a Népi Alkotások Házában néptánc-szakirányító (1954–56), rendszeres gyűjtőmunkát folytatott: táncokat, népszokásokat, népviseletet írt le. Az Állami Székely Népi Együttes megalapításakor (1956. okt. 1. az alapítás engedélyezése) táncmesternek hívták meg. A tánckar megszervezésével bízták meg és a táncmesteri teendőkkel, a táncok koreográfusa (1956–64). Az előadásokra való készülés mellett nagy gondot fordított a táncosok képzésére. Bevezette a Laban-féle táncjelírás tanítását, tánctörténeti tanfolyamokat tartott. Rajztanári állást kapott a mv.-i 2. sz. Általános iskolában nyugdíjazásáig (1964–74). Ismét a Népi Alkotások Házában tevékenykedett mint szakirányító, faragászatot, festészetet, táncot tanított. Könyveket illusztrált. Közölt a Korunk, Igaz Szó évk., Hazanéző c. folyóiratokban. A Kriza János Néprajzi Társaság tagja (1990–), a székelyudvarhelyi Haáz Ferenc Rezső Kulturális Egylet tiszteletbeli elnöke (1990–). A Mv.-i Napok alkalmavál Mv. Díszpolgára c. tűntették ki (2002); M. Örökség Díjat kapott (2003) a M. Köztársaság buk.-i nagykövete átadta a Pro Cultura Hungarica díjat (2003), a M. Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki (2005), a M. Köztátsaság buk.-i nagykövete átadta a Pro Cultura Hungarica díjat (2005). Írt egy könyvet az apjáról, H. R. életéről, amit bemutattak Udvarhelyen (1994 okt. 29.) – F. m.: társsz.: Suita de dans secuiesc din jurul Praidului (Tita Severrel; Buk., 1959); Sóvidéki tánc-szvit (1959); Udvarhelyi varottasok (Cs. Gergely Gizellával; Buk., 1976, 1977); Zsinoros díszítés a bekecsalji népviseletben = Népismereti dolgozatok (Buk., 1978); Háromszéki népviselet (Gazda Klárával. Kézirat.; 1982); Sóvidéki népművészet. Többekkel. Kézirat (1983); Erdélyi viseletek (Haáz Rezsővel; Bp., 1993); Székelyek ünneplőben (Haáz Rezsővel; Bp., 1998); ilusztr: Kós Károly, Szentimrei Judit, Nagy Jenő: Kis-Küküllő vidéki m. népművészet (Buk., 1978); Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken (Buk., 1980); Szentimrei Judit: Széki iratosok (Buk., 1982).
Irod.: Barabás László: Egymásra épülő életművek (Erdélyi Figyelő, 6. sz., 1995); Barabás László búcsuztatója (kézirat, elhangzott a mv.-i ref. temetőben, 2007. máj. 23.); Barabás László: A kilencvenéves H. S. köszöntése (Nú., 2002 ápr. 6), Beder Tibor: H. S. -ról (Helikon, 6. sz., 2004. márc. 25.); Bölöni Domokos: „Divatlap” a székelyeknek (Nú., Múzsa, 386. sz., 1999. marc. 20.); EMKK; Igaz Szó Évk. (1984); Hoppál Bulcsú: Egy ’’Székelyudvarhelyi kollégiumi tanár’’ Haáz Rezső újonnan fellelt akvarellje (Székelyföld, 9. sz. 2023); Katona Szabó István: Egy élet a népművészet szolgálatában (Új Élet, 12. sz. 1982), KKACs; Kuszálik; Molnár; Nagy Ödön; Nú. (2002. ápr. 6 ; 2002. jún. 15); Oláh-Gál Elvira: A Haáz család nevét az Aranykönyv őrzi (Székelyföld, 2. sz., 2006.); RMIL; RMKK; Somosdi Veres Károly: Mivé lett a néptánc a színpadon ? (V. Z., 1983. ápr. 6.); Székely Dénes 2005