HALLER Ferenc, hallerkeői gr. fehéregyházi ág

Fehéregyháza, 1815. aug. 10., † Fehéregyháza, 1893. máj. 16.: fehéregyházi főnemes, főispán. – H. János (1774–1843) és Kleisch Zsuzsanna (1785–1866) fia. Felesége: Baruch Elise. Gyermekeik: Louise / Lujza († 1909), Petőfi múzeum alapító; Irma Mária (1849–1922); Ilona (1851–1935). – Kufsteinban raboskodott az önkényuralom idején (1857). Hazatérése után megpróbálja újjáépíteni felperzselt, kifosztott fehéregyházi kastélyát. Hamarosan Felsô-Fehér megye és Udvarhelyszék Honvédsegélyző Egyletének élére választották. Felső-Fehér megye főibírája (1868), később főispán. A fehéregyházi csatában elhunytak emlékét ápolta, Petőfi-relikviákat gyűjtött. Ispánjával bekeríttette a hármas tömegsírt és hársakat ültetett oda (1867). Elnökletével Erzsébetvároson Petőfi Emlékegylet alakult, emlékoszlop építése céljából gyűjtést szervezett (1868). Betegsége miatt lemondott elnöki tisztéről (1887). Bethlen Gábor vette át a munkáját, egyikük sem érte meg a turulos obeliszk felállítását (1897).
Irod.: Eötvös Károly: Fejéregyházi sas (Nú., 1999. márc. 26.); Máthé Attila: Még egyszer Petőfi-falváról azaz Fehéregyházáról (Nú, 2000. aug. 9); Fodor Ferenc: Világostól Trianonig (Bp., 1925); Gudenus; Haller János: Hallerkői Haller grófok fehéregyházi ágából származó Haller Ferenc és József grófok törvényes származása. (Bp., 1898); Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv., 1944); MMA; Okmánytár Felsőfehér v. megye jeleni alkotmányos korszakából (Bp., 1868); Az OMGE által Bp.-en 1881. okt. 15–18 megtartott gyümölcs és konyhakerti kiállítás catalogusa (Bp., 1881), Ürmössy Lajos: Tizenhét év Erdély történetéből (Temesvár, 1894)