HALLER György, hallerkői gr. fehéregyházi ág

Marosugra, 1861. szept. 17., † Kerelőszentpál, 1944. jan. 1., Kerelőszentpálon a kriptakápolnába temették: birtokos. – György földbirtokos (1818–1892) és Bálinth Borbála (1824–1887) fia. Felesége Bethlen Ilona (1872–1924), Bethlen István miniszterelnök húga. Gyermekei: Ferenc (1892–1984), István (1896–1971), Margit (1905–1989). – A Bécsi Egy. Jogtud. Karán tanult (1880–82). Örökölte a Kerelőszentpáli birtokot (1875 után). és ott lakott. Grófi címmel a főrendiház tagja (1897–1918) Kerelőszentpálon tűzvész pusztított (1885) ezt követően költségén felépült a r. k. iskola és kántori lak (1887), valamint a plébánia épülete. Gőzmalmot építetett Ugrán, a lakosság kenyérellátása érdekében. Dicsőszentmártonban a vm.-i közigazgatási bizottság tagja (1900. k.). Haller Antóniával társtulajdonosa volt Darlacon (738 nö.) és Jövedicsen 398 hold. földnek, azonkívül birtokai voltak még Szentpálon, Marosugrán, Besében és Kerelőben. A darlaci és jövedicsi birtokai mind bérlők kezén voltak (1904–18), ezért a földosztáskor csak a marosi birtokokra tartott igényt (1921). Oláhdellőn vízimalma volt (1926). Tagja volt a Mv.-i Takarékpénztár igazgatótanácsának (1924).
Irod.: Álló- és mozgóképek; Bodolai; Dicsőszentmárton régi arca; Gudenus; Keresztes; Pană; Prozan; Szabó–Simon–Szögi