HALLER Ignác, hallerkői gr. fehéregyházi ág

Kerelőszentpál, 1794. jan. 14., † Kerelőszentpál, 1870. okt. 25. a Haller kriptában nyugszik: cs. k. kamarás, főispán. – József (1754–1823) és gr. Koháry Mária Terézia (1761–1815) fia. Testvérei: H. Rozália; Lajos; Teréz br. Apor Györgyné (1823. okt. 23. -Bp., 1886. ápr. 21.); Ferenc, b. t. t. és kamarás, arany-gyapjas-vitéz, Szt. István és Lipot-rend nagykeresztese, lovassági tábornok, m. testőr-kapitány. – Kisküküllő vm. főispánja (1836–47). Részt vett az erdélyi ogy. vitáiban (1847. jún.). Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29. -júl. 18.). A nemzetőrség szervezője és aktív tagja. Dicsőszentmártonban 200–300 fős önkéntesekből álló gárdát toborzott (1848. máj. 18.), tagjait rendszeres kiképzésben részesítették. Fegyverekkel és lőporral is ellátták. Az irodalom pártolója és művelője. Kerelőszentpálon hatalmas védőtöltést építetett a falu és kastély védelmére a Maros áradásai ellen, ez még ma is megvan. A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832).
Irod.: 1848–1849 Transilvania; Álló- és mozgóképek; Bényei; Biás István; Egyed Á.: Erdély 1848. ogy; Gyászjelentő;. Komán János: Egy magyardellői Jármi és a Bolyai gyermek (Nú., 2023. febr. 10.); [Nekrolog] (Székely Hírlap, 1870. okt. 29.); MNZS; Mo. főispánjai; Pálffy