HALMÁGYI István

Marosbogát, 1897. szept. 1., † Bp., 1987. ápr. 24. vagy ápr. 27.: szobrász, restaurátor. – Az Országos M. Iparművészeti Iskolában díszítőszobrász szakon tanult (1914–22), Simay Imre, Zala György, Kisfaludy Strobl Zsigmond voltak mesterei. Hadifogoly (1945–47). Önálló művész, majd a Szépművészeti Múzeum restaurátora (1954–58). Kiállító művész (1923–78). Munkái megtalálhatók a M. Nemzeti Galériában, a pécsi, miskolci, egri képtárakban. Kitüntetései: A M. Képzőművészek Egyesülete bronzérme (1942), Munkácsy Mihály-díj (1970), a Munka Érdemrend arany fokozata (1977). – F. m.: Balassa János (mellszobor, 1935, Bp.); Zsuzsanna (1938); Figurális dombormű (terrakotta, 1955, Miskolc); Táncoló kislány kutyával (mészkő, 1957, Bp., XIV. ker.); Laborfalvi Benke József (már­vány, mellszobor, 1959, Miskolc); Móricz Zsigmond (kő, mellszobor, 1961, Szikszó); Vedres Márk (1959); Toldi Miklós a farkassal (szobor, 1961, Kecel); Kő diktálta akt (1962, Kazincbarcika); Fésülködő nő – fürdőző női akt (mészkő, 1963, Kazincbarcika); Anya gyer­mekkel (kő, 1965, Miskolc); Csacsi békával (alumínium, 1965, Pécs); Éneklő lány (kő, 1965, Eger).
Irod.: artportal; MMA; Molnár; MNL; RÚL; ÚMÉL