HARAG György, §

Margitta, 1925. jún. 4., † Mv., 1985. júl. 7.: színházi rendező, műfordító. – H. Jenő, fakereskedő és Kádár Magda fia. Felesége: 1. Borbáth Éva Ilona, színésznő (1958–67), 2. Vári Ilona (1974–). – Elemi iskoláit Margittán és Tasnádon, a középiskolát Nagyváradon a Gojduban, a Szent László Líc.-ban és a « Kecskeméti « Zsidó Líc.-ban végezte (1943). Segédmunkásként kerámiakészítést tanult Bp.-en (1944) Auschwitzba Mauthausen, Ebenseebe deportálták családjával együtt, szülei és két öccse elpusztultak (1944), Tasnádra került vissza. A kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán színész- (1946–1950) és rendezői szakon végzett (1948–1952). Tanárai voltak: Poór Lilli, Szabó Lajos, Delly Ferenc, Tompa Miklós. Színész a kv.-i Állami M. Színházban (1947–), majd tanársegéd és rendező Kv.-on (1947–53); a főiskola végzős színész évfolyamával együtt színházat alapítottak Nagybányán, ahol társrendező (1953–60), majd rendező; a társulat átköltözött Szatmárra és megalapította a szatmári Állami M. Színházat (1957. ápr. 1.), amelynek ő alakította ki a műsorrendjét egészen távozásáig igazgató-főrendezőjeként. A mv.-i (1960–62), kv.-i (1962–66), ploiesti színház rendezője (1962–63); Mv.-en volt főrendező (1963–75), ekkor kezdődött el pályájának nagy korszaka a Nagy István: Özönvíz előtt, Bartha Lajos: Szerelem; Madách: Ember tragédiája c. drámájának korszerű színrevitelével. Közvetlen munkatársa Kölönte Zsolt, díszlettervező (1968–73). Tanított a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A kv.-i Állami M. Színház főrendezője haláláig (1975–85). Itt rendezett darabok: Sütő András: A lócsíszár virágvasárnapja; Csillag a máglyán; Kain és Ábel; A Szúzai mennyegző a romániai m. színjátszást szellemi forummá, sorsproblémák megfogalmazójává emelte. Leghíresebb előadásai élete utolsó másfél évtizedében születtek. A háború utáni színházi élet határokon túl is nagyrabecsült, kimagasló egyénisége volt. Rendezett vendégként Bp.-en, Győrött, Pécsett, Gyulán, Szabadkán, Újvidéken. Angliai tanulmányúton járt a British Council meghívására (1972. okt.) A színházak játékrendjét gazdagította fordításaival. A szatmári társulat felvette a nevét (1993). A M. kultúráért díjat poszthumusz kapta meg (1988), a H. Gy. alapítvány, a Kv.-i Állami M. Színház, H. Gy-emléknapokat rendezett (Kv., 2000 és 2006). – F. m.: Baratisvili Maria: Szitakötő. (Vígjáték 4 felvonásban, 5 képben. Rendezői utasítások (Nagyvárad, 1960); F. r.:: Háy Gyula: Az élet hídja (1951); Gorbatov: Apák ifjúsága (Tompa Miklóssal, 1954); Abuzov: Városszéli házikó (1955); Karinthy Frigyes-Majoros I.: A nagy ékszerész (1956); Földes M.: Hétköznapok (1957); Gorkij: Vassza Zseleznova (1957); Goodrich–Hackett: Anna Frank naplója (1958); Shakespeare: Hamlet (1959); Király S.: Égből pottyant vendég (1960); Hugo V.: Ruy Blas(1960); Garcia Lorca: Bernarda Alba háza (1961); Mirodan: Újságírók (1961); Peter Karvas: Éjféli mise (1961); Otcenasek: Rómeo Júlia és a sötétség (1962); Arbuzov: Irkucki történet (1962); Moliere: Taruffe (1963); Földes M.: Baleset az új utcában (1964); Miller A.: Pillantás a hídról (1965); Dürrenmatt: A fizikusok (1966); Arany János irodalmi est (1967); Sütő A.: Pompás Gedeon (1967); Shakespeare: Macberth (1967); Csehov: Platonov szerelmei (1968); Aghata Christe: Egérfogó (1968); Shakespeare: Machbet (1969); Sherwood: A megkövesedett erdő (1970); Nagy I.: Özönvíz előtt (1971); Szabó Lajos: Mentség (1971); Karinthy kabaré-est (Anatol Constantin, Hunyadi Andrással, 1971), Petru Vintilă: Az álmok háza (1972); Camil Petrescu: Jocul Ielelor (1972); Bartha Lajos: Szerelem (1973); Páskándi Géza: Tornyot választok (1974); Madách Imre: Az ember tragédiája (Kv., 1973; Mv, 1975); Sütő András: A lócsíszár virágvasárnapja (1975); Asztalos István: Fekete macska (1975); Mihail Sorbu: Patima roșie (1975); Sütő András: Csillag a máglyán (1976); Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért (Hunyadi Andrással, 1977); Sütő András : Kain és Ábel (1978); Csiky László: Öreg ház (1978); Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely (1979); Bajor Andor: Szürke délután (1980), Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1980); A szúzai mennyegző (1981); Lőrinczi L.: A szerető (1981); Tomcsa S.: Műtét (1983); Vörösmarty M.: Csongor és Tünde (1984); Csehov: Cseresznyéskert (1985); Földes Mária: Accidentul (1967); Agatha Cristie: Cursa de şoareci; Victor Eftimiu: Omul care a văzut moartea; Emmet Sherwood: Pădurea împietrită; D. R. Popescu: Pisica în noaptea anului nou; Oskar Wilde: Bună seara, domnule Wilde; Titus Popovici: Putere şi adevăr; Radu Nichita: Premiera; Mihail Sorbul: Patima roşie; Suhovo-Kobalin: A murit Tarelkin !; A. P. Cehov: Livada de vişini; a Szentgyörgyi István Főiskolán: Shaw: Szerelmi házasság (1977); Mv. Ariel ifj. és gyermekszínház: Jerome F. -Caragiale I. L.: Négyoldal a nevetés történetéből (1966); Dömény I.: Jancsi, Karcsi és a plasztelin (1967); Szabadka: Thomas R.: Szegény Dániel (1969); Christie A.: Tíz kicsi néger (1971); Tóth M.: Elcserélt vőlegény (1971); Sebastian M.: A névtelen csillag (1973, szerb nyelven); Bogdánfy S.: Bűnösök (1974); Barta Lajos: Szerelem (1975); Moliere: Tartuffe (1977); Sastre A.: A szájkosár (1979, szerb nyelven); Szuhovo-Kobilin: Tarelkin halála (1979); Újvidék: Csehov: Három nővér (1978); Csehov: Csersznyéskert (1979); Csehov: Ványa bácsi (1981); Kosztolányi D.: Édes Anna (1983); Bp.: Nagy I.: Özönvíz előtt (Nemzeti Színház, 1976); Móricz Zs.: Úri muri (Vígszínház, 1981); Győr: Osztrovszkij: Vihar (1979); Kisfaludy K.: Kisfaludy-játék (1980); Sütő A : Kain és Ábel, A szúzai mennyegző (1981); Pécs: Székely J.: Caligula helytartója (Nemzeti Színház, 1978 és Gyulai várjátékok, 1978).ford.: Arbuzov: Tánya (társsz. Kovács Ferenc); Csehov: Platonov
Irod.: Aranykorszak; Át akarta ölelni az egész világot. H. Gy. színháza. Válogatta és szerk.: Kovács Örs Levente (Bp., 2020); Chereji Peris; Csirák Csaba: H. Gy. szatmárnémeti rendezései (Erdélyi Napló, 29. sz., 2005. júl. 19.); Darvay Nagy Adrienne: Delírium (H. Gy. táncai) (Székelyföld, 7. sz., 2000. júl.); EMP; Erdélyi L 2009, fotó 1972; Fodor Zeno Fornade; Gáspárik Attila: H. nélkül (Nú., 2010. jún. 8.); Gyárfás 2013; Gyárfás Miklós: H. Gy. (V. Z., 1978. nov. 19.); H. Gy. [Nekrológ] (V. Z., 1985. júl. 12.); H. Gy. emléke előtt tisztelegtek (Krónika, 2000. nov. 10.); H. Gy. színháza (Válog., szerk., jegyz. Nánay István; Bp., 1992); A Hét évk. (1982); Horváth Bea, Karácsonyi Zsolt: Harag és környéke: H. Gy. -emléknapok Kv.-on (Irodalmi Jelen, 2006. júl.); Időtár 4.; Kántor-Kötő; Karácsonyi Zsolt. Harag-emlékkönyv, személyes változat (Helikon, 2021. 17. sz., ); Koch Mária: A siker kötelez (V. Z., 1971. jún. 6.); Kovács Levente; Kovács Levente: Madách & Harag Mv.-en (Mv., 2003); Marosi Ildikó: H. Gy. (Új Élet, 7. sz. 1985); Marosi Ildikó. Emlékpróba: Riportok, jegyzetek, interjuk H. Gy. -gyel. (Csíkszereda, 2005); Marosi Ildikó: Kis/Harag/könyv (Csíkszereda, 2005.); MÉL; Mv.-i zsidó temető dok.; Oláh Tibor 1996; RMIL; RÚL; Todea 2013; Tompa Gábor: H. Gy. rendez (Székelyföld, 7. sz., 2000. júl.); ÚMÉL; Zsehránszky István: Ünnep és Adóság (Nú., Múzsa, 81. sz., 1992. nov. 12.); Wertzberger