HARŞIA Ioan, § Hărşia Ioan

Kisnyulas, 1872. ápr. 12., † Szászrégen, 1953. jan. 26.: ügyvéd, polgármester. – Apja is ügyvéd volt. – Balázsfalván végezte a középiskoláit, ahol érettségizett (1883–91). Fizetett gyakornok Mv.-en a Kir. Táblánál, ügyvédi diplomát és doktorátust Kv.-on szerzett. Régenben nyitott ügyvédi irodát (1900 k.). Mint megyei tanácstag részt vett a vm. ügyeinek intézésében. A Román Nemzeti Párt marosmegyei tagozatának és az ASTRA szászrégeni kerületének elnöke (1912–18), majd a régeni részleg igazgatója (1910–14). Alapítótagja a Román Gör. Kat. Tanítók Egyesületének, alelnöke a Színházalapító Társaságnak, a Román Iparosok Társaságának kezdeményezője, a Román Olvasókör irányítója. Az I. vh.-ban harcolt, orosz fogságba esett (1917), majd részt vett a román önkéntesek hadtestében. Visszatért Szászrégenbe, az egyesülésért vivott küzdelem élharcosa lett. Házában székelt a MT megye Román Nemzeti Tanácsa, ahol előkészítették és megvalósították az egyesülés szándékát (1918). Régen hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1), beválasztották a Nagy Román Nemzeti Tanácsba. Katonai ügyész (1918). Elnöke a régeni Petru Maior Gimn. -nak; a Régeni Nemzeti Tanács titkára; tagja a parlamenti választásokra létrehozott Központi Választási Bizottságnak (1919). A mv.-i Itélőtábla bírója, polgármester Mv.-en (1920–22) és a megyei tanács elnöke. Tevékenykedett a Néppártban (1919–32) és ennek szenátora (1920–22; 1926–27); alapító tagja a Gör. Kat. Tanítók Egyesületének. Az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja (1924). A szászrégeni Banca Mureşiana tulajdonosa és ig. tagja, tagja a Kereskedelmi és Iparkamarának (1925); tagja a megyei Antirevizionista Ligának; a Nemzeti Agrár Pártban (1932–35), a Nemzeti Keresztény Pártban (1935–38) vezetőségi tag. Emlékműveket állíttatott a román hősöknek Fületelkén, Hétbükkön és Kisnyulason (1935–37 k.). Kitűntetései: a román csillagrend tiszti keresztje (1922); Ipari és Kereskedelmi Érdemérem (1937). Közölt a Glasul poporului; Glasul Mureşului; Drum drept c. folyóiratokban. Szászrégenben emlékháza van és síremléke a szászrégeni ortodoxtemetőben (1953), „B” kategóriájú műemlék. – F. m.: Memoriu pentru menţinerea municipialităţii oraşului Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1821); társsz.: Statutele Uniunei Oraşelor din România (Cluj, 1922).
Irod.: Bernády; Bíró Donát; Bosoancă; Dandea: Dare de seamă asupra Adunării Generale de constituire a Uniunii oraşelor din România (Cluj, 1922); Fărăgău; Fodor–Balás; Gazeta Reghinului (1996. jún. 1.); Időtár 2; Időtár 3; Jurnal de Mureş (1995. nr. 25); Ki kicsoda?; Netea: Astra; Ökrös; Pană; Politics and political parties in Roumania (London, 1936); Popa, Traian: Tg. M.; Predescu; Profiluri reghinene; Pusztai-Popovits József: Román kultúrélet a m. Erdélyben (Pécs, 1942); Regh. cult. 2.; Reghin, militari; Reghin şi împrejurimi; Szabó Ferenc: Erdély és a román kérdés (Mv., 1910); Valori mureşene de patrimoniu