HATALA Péter, zborói

Tótmegyer, 1832. febr. 17., † Mv., 1918. febr. 12.: teológus, honvéd, egyetemi tanár, orientalista, nyelvész, író. – Felesége: fektoróczi Fektor Terézia. Gyermekeik: Györgyike dr. kibédi Madaras Józsefné; Hajnalka; Péter, felesége fogarasi Pap Mária. – A gimn. -ot Szombathelyen a felsőbb osztályokat és a bölcseletet Pesten hallgatta. A szabadságharc alatt, mint tüzér szolgált, Világos után fogságba esett ahonnan szabadulva a papi pályát választotta: a pesti egyetem teológiai karán tanult, áldozó pappá szentelték (1855); néhány évig káplán Nyergesújfalun, Hédervárott. A hit és bölcsészet tudomány doktora (1856). Mint hittérítő járt Palesztinában (1857–60); hazatérve tanár az esztergomi papnevelő intézetben (1861–); a Bp.-i m. kir. Tudomány Egyetemen a sémi nyelvek tanára (1866–), rektora (1872–73); a vatikáni egyetemes zsinat alatt sokat tartózkodott Rómában (1869–70). Áttért az unit. vallásra (1874. dec.); újbol Bp.-en a TE-en a sémi nyelvek tanára (1873–1904). A Petőfi-társaság alapító tagja, az Unit. Egyház tanácsosa. Nyugdíjasként Mv.-re költözött. Cikkeit közölte a: Religió, Népnevelők Közlönye, M. Sion, Egyházi Lapok, Kat. Néplap, Havi Szemle, Hon, Neues Pester Journal, M. Tanügy, Nagyvilág, Mo és a Nagyvilág, Petőfi Társaság Lapja, Otthon, Életképek, Egyetemes Phil. Közlöny, Koszorú, Keresztény Magvető, Ország Világ. Szerk. -tte az Egyházi Lapok c. havi füzeteket (Bodnár Zsigmonddal, 1867–68), a Szabad Egyház c. politikai napilapot (Prileszky Tádéval, 1869. júl. -l 872. jún.) és ennek folytatását a Szabad Sajtót (gr. Csáky Gyulával, 1872. júl. -dec; 1873. jan. -márc), a Katolikus Reform c. egyházi és tanügyi hetilapot (Rózsaági Antallal, 1873. ápr. -júl. 30). A Petőfi Társ. tagja. – F. m.: Theses ex universa theologia quas in c. r. scientarium universitate pestoensi publice defendentas suscepit (Pestini, 1856); Vezérlapok a Szent földre (Pest, 1857); Az ó és újszövetségi szentírás a Vulgata szerint, figyelemmel az eredeti szövegekre (Pest, 1869); A moral viszonya a valláshoz (Pest, 1874); Az én hitvallásom (Bp., 1875); Arab nyelvtan, olvasókönyv és szótár, tekintettel a főbb sémi nyelvágakra és az élő nyelvre (Bp., 1877); Mohammed élete és tana (Bp., 1878); A felekezetnélküliség és a felekezeti kényszer (Bp., 1894); Az erkölcs, a vallás és a polg. házasság (Bp., 1894); A jogos szocializmus (Bp., 1898); Ötven év előtt (Bp., 1898); Az ember és az Isten (Dávid Ferenc-egylet évkönyve, Bp., 1902.).
Irod.: Gulyás; Gyászjelentő; MÉL; MUL; RÚL; Szinnye; ÚMÉL, Zoványi