HORVÁTH Károly; nagyváradi

Telekfalva (Harg.), 1829, † Mv., 1854. márc. 10.: földbirtokos. – Felesége Barcsay Rozália. – Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29. -júl. 18.). A Makk féle összeesküvésben való részvétele miatt elfogták (1852. jan. 24–25.), a nagyszebeni cs. kir. hadi törvényszék halálra itélte (1853. okt. 11.), mint felségárulót Mv.-en végezték ki a Postaréten (1854. márc. 10), kivégzésük helyén emlékművet, Székely Vértanuk obeliszkjét állították az ő és vértanútársai Gálffy Mihály és Török János sírja fölé (1874), Aradi Zsigmond szobrászművész alkotása, „A” kategóriába tartozó műemlék.
Irod.: Bakó László: Szent hely ez, ó vándor ! (Erdélyi Napló, 10. sz., 2004. márc. 9.); Bakó Zoltán: Kivégzés a Postaréten, 154 évvel ezelőtt (Vásárhelyi Hírlap, 2008. febr. 29.); Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Mo.-on (Bp., 1922–37); Bíró Mihály: Önvédelem (Mv., 1870); Bözödi György: Életüket adták a szabadságért (Új Élet, 5. sz., 1979); Csekme; Egyed Á.: Erdély 1848. ogy; Fodor–Balás; Fodor Sándor: A Székely vártanuk emlékoszlopán lévő márványtábla felirata (Nú., Színes Világ, 2008. okt. 4.); Gaál Kornélia: Emlékmű a hajdani Postaréten (Új Élet, 5. sz., 1979); Hentaller Lajos: Balavásári szüret (Bp., 1894); Hőke Lajos: Mo. újabbkori történelme (Nagybecskerek, 1893); Időtár 2; Kacziány Géza: M. vértanúk könyve (Bp., 1905); Koncz; Molnár Vilmos: Vae Victis (Székelyföld, 3. sz., 1998); Mv. -Balás; Nagy Sándor: Háromszék önvédelmi harca 1848–49 (Kv., 1896); Pálffy; Pálmay József; RNL; Sándor József: Horváth Gyula EMKE működése (Kv., 1898); Sebess Dénes: Két Magyaro. (Bp., s. a.); Székely vértanuk 1854 (szerk. Károlyi Dénes; Buk., 1975.); Thury, Ürmössy Lajos: Tizenhét év Erdély történetéből 1849–1866 (Temesvár, 1894); Valori mureşene de patrimoniu; Vécsey Zoltán: A balavásári szüret (Bp., 1941; 2. kiad. előszó: Sebestyén Mihály; Mv., 2001)