HUSZÁR József, brenhidai és kövesdi br.

Wiener Neustadt (Bécsújhely), 1913. márc. 9. márc. 4., † Arad, 1958. szept. 1. földbirtokos, huszártiszt, tisztviselő. – Huszár László (1884–1966) és Huszár Mária-Terézia (1889–1968) fia. Testvérei: H. Károly, Erzsébet, Ilona és Monika. Felesége csiksomlyói Csíky Erzsébet (1928. –) elváltak. – Abafáji birtokos. Nagymúltú, gazdag arisztokrata családból származott. A végén az orosz hadsereg elől külföldre menekült, csak a háború után tért haza (1946), így az akkori román törvények értelmében minden vagyonától megfosztották, az abafáji kastélyból kórház lett. Feleségül vette az aradi származású Csíky Cica színésznőt, a mv.-i Állami Székely Színház tagját és amikor az erdélyi arisztokratákat kényszerlakhelyre telepítették (1949. márc. 2–3), Aradra került. Mivel a kommunizmus ádáz ellenségének vallotta magát, állandó jelleggel figyelte a román titkosrendőrség, a Securitate, emiatt később minden személyt, akivel a szervezkedésről beszélt letatóztattak. Aradon megismerkedett (1951) Szoboszlay Aladárral, aki bevonta a kommunizmus megdöntésére irányuló szervezkedésbe. A tervezett államcsíny kísérlet idején (1956. aug. 26.), neki kellett volna a forradalmárokat Buk. -be, az Északi pályaudvarra kalauzolni. Ezt az államcsínykísérletet azonban elhalasztották (1956 őszére), azt tervezték, hogy a m. forradalommal egyidőben Romániában is fegyveres felkelést robbantanak ki. Erre azonban most sem került sor, a szervezkedőket leleplezték, majd a Securitate letartóztatta őket. Vallatták (1957. szep. 16. – 1. ápr. 18.). A Kv.-i III. Hadtest hadbírósága „a Román Népköztársaság belső és külső biztonsága elleni szervezkedés”, összeesküvés vagyis hazaárulás vádjával golyó általi halálra ítélte (1958. máj. 30.). A Legfelsőbb Törvényszék Katonai Kollégiuma – bár a jogi besorolást módosította és a fellebbezést is elfogadta – az alapfokon hozott ítéletet helyben hagyta (1958. júl. 24.) A halálraítélt kegyelmi kérvényét a Nagy Nemzetgyűlés elnöksége visszautasította (1958. aug. 22.). A halálos ítéletet a Securitate temesvári, vagy aradi börtönében hajtották végre (1958. szept. 1.), mint az Acélsas m. nemzeti mozgalom egyik vezetőjét végezték ki. A kivégzéséről hivatalos jegyzőkönyv készült. Huszár Józsefet a Szoboszlay-perben elítélt többi társával együtt máig nem rehabilitálták. A rehabilitációs eljárás lefolytatásával, Szoboszlay Aladár bp.-i hozzátartozói, Kincses Előd ügyvédet bízták meg. Emlékét őrzi az Abafáján állított emlékkereszt (1988. szept. 5.).
Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok; Bíró Donát; Bottoni 2006; Időtár 4.; Keresztes; Kornis; Maros megye; Mikó; Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai (Székelyföld, 10. sz., 2002. okt.); Tófalvi 1.