HUSZÁR Károly, kövesdi és brenhidai br.

Kv., 1829. márc. 15., † Kv., 1895. aug. 30.: honvéd huszárfőhadnagy, cs. és kir. kamarás, ogy.-i képviselő, v. b. t. t. – H. Károly (1795–1869) és Nemes Anna (1801–1883) fia. Felesége br. Bornemissza Klára Mária Róza (Erzsébetváros, 1834. jún. 2. – Báld, 1879. dec. 24). Gyermekei: Margit (1854–1927), Klára, Erzsébet (1856–1941), Károly (1859–1912). – Tanulmányait szülővárosában végezte. Mv.-en cezurázott (1847). A szabadságharc kitörésével, mint honvédhuszár Bem táborában, Czecz tábornok segédeként szolgált. A szabadságharc leverése után a Schilich huszárokhoz osztották be. Kiszabadulva megnősült és gazdálkodott Abafáján. Feleségével együtt támogatták a ref. egyházat és a falu iskoláját (pl. 1864). A kiegyezés után jelentős szerepet játszott az erdélyi m. érdekek szolgálatában. Szászrégen képviselője Deák párti programmal (1867–), visszavonult, majd Ludasi kerületben választották képviselőnek (1884–92), szabadelvű párti programmal, ezután Szék városa ogy.-i képviselője (1892). Közösen br. Kemény Kálmánnal létrehozott RT. -guk kérelmezte a Közmunka és Közlekedési Minisztériumtól a Mv. -Szászrégen vasútvonal megépítéséhez szükséges engedélyeztetést (1883. okt. 18. -nov. 1.). A miniszter benyujtotta a parlamentnek az építés tervezetét (1884. márc. 25.). MT vm. abafái virilistája (1883). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–).
Irod.: Bíró Donát; Böjthe Andor; EMKE 120; Gudenus; Időtár 5 /1.; MNZS; Ogy.-i almanach; Paget; PIM