ILLYÉS Géza, § sófalvai

Mv., 1870. máj. 24., † Bp., 1951. aug. 6.: orvos, urológus, egyetemi tanár. – Egyetemi tanulmányait Bp.-en, Berlinben, Párizsban a Sorbonne Orv. Karán (1893) végezte, orvosdoktori oklevelet nyert Bp.-en (1893); általános sebészi szakképesítést szerzett (1898). Bp-en a a II. sz. belklinikán gyakornok (1894–95), az I. sz. sebészeti klinikán műtőnövendék (1895–98), tanársegéd (1898–), az urológiai ambulánciának és fekvőbeteg részlegénak vezetője (1913–). Számára szervezték Bp-en az első urológiai-sebészeti tanszéket, az urológiai sebészet magántanára (1904–); címzetes, nyilvános rendkívüli tanár (1914–), főorvos a bp.-i Apponyi Albert Poliklinika sebészeti osztályán (1905–13), megkapta az egyetemi r. tanári címet és megválasztották a Szent Rókus Kórház urológiai-sebészeti osztályának főorvosává (1913–20); bevonult katonának (1914–), a Honvéd Helyőrségi Kórház sebészeti vezetője (0915–16), az olasz fronton s levicói sebészeti tartalékkórház parancsnoka (1916–17), a Hold utcai hadikórház parancsnoka (1917–18). A bp.-i Tudományegyetem Urológiai Sebészeti Tanszékén r. tanár, az urológiai klinika vezetője (1920–41). M. Urológiai Társaság néven tudományos egyesületet alapított, sok kiváló tanítványt nevelt. A Nemzetközi Urológiai Társaság bécsi kongresszusa alkalmával meghívott 86 amerikai angol, francia, német szakorvost Bp.-re (1936), akik megtekintették klinikáját, bemutatta műtéti és vizsgáló módszereit, érdekes patológiai készítményeit. 119 tudományos dolgozata jelent meg m. és idegen nyelveken főleg a vese- és prosztata sebészet köréből az: Orvosi Hetilap, Matematikai és Természettudományi Értesítő, Orvosképzés stb. -ben. A MTA levelező (1936), majd rendes tagja (1943); az V. – Orvostudományok Osztályának elnöke (1949–51); A M. Urológiai Társaság első elnöke és t. tagja (1925–). a Bp.-i Orvosi Társaság elnöke (1939–42). A Franciao-i (1918–), Amerikai (1910), Argentinai (1930), Németoi Urológiai Társaság levelező, az olasz és román (1832) Urológiai Társaságok tiszteletbeli tagja. Kitűntetései: Ferenc József rend I. keresztje, a német Vörös kereszt III. o. -a, nyugdíjazásakor a M. Érdemrend középkeresztje a csillaggal, a M. Népköztársasági Érdemrend V. fokozata. – F. m.: Uréter –catheterezés és radiographia (Bp., 1901); Az urológia tankönyve (Bp., 1906); Vesesebészet (Bp., 1909); Erfahrungen in der Nierenchirurgie (Berlin, 1911); A vesekőről (Bp., 1912); A belgyógyászati vese megbetegedések sebészeti kezeléséről (Bp., 1912.); Tapasztalatok a vesesebészet köréből (Bp., 1913); Über prostatahypertrophie (Berlin, 1925); Urológia (Bp., 1931); Special Urology (London, 1940); Surgical Urology (London, 1942); Az urogenitális szervek tuberkulózisa (Bp., 1943); társ. sz.: A sebészeti műtéttan alapvonalai (Bp., 1899); Urológiai jegyzetek (Bp., 1912); A M. Sebészet 30 éve (Bp., 1937).
Irod.: Dörnyei; Gulyás; Högyes; MNL; Petrik; RNL; RÚL; Szabó–Simon–Szögi; ÚIL; ÚMÉL