ILLYÉS István, sófalvi, Sófalvi Illyés István

1811., † Székes, 1892. febr. 26.: székbíró; birtokos. Leánya v. rokona, Illyés Judit, Zeno Vancea felesége. – Az ősi Marosszék utolsó székbírája. Tűzkármentő Társaság második vezetője (1869–85). Kidolgozta a Társaság korszerű szabályzatát (1868). Műküdése alatt népszerűvé tette az egyesületet, tetemes tartalékalapot gyűjtött és felemelte a biztosítási alapot. Távozása után az őt illető jutalékokat a tartalékalapnak hagyta. Székesen volt földszintes udvarháza, ami házasság révén, női ágon Zeno Vancea zeneszerző tulajdonába került.
Irod.: Barabás Endre; Keresztes Gyula: Örökségünk 67.: Udvarházak a Maros völgyében (Nú., 1994. nov. 12.); Nemes Gyula: „Beszélő” sírkövek Székesen (Örökségünk, 4. sz., 2009)